Almási Béla Tájház és Múzeumi Gyűjtemény

Előzetes bejelentkezés alapján, tavasztől őszig.

Az egykor Csanád vármegyéhez tartozó Kisiratoson, az 1800-as évek elején újranépesített faluban néhai Kása Antal (1919–1991) felcser parasztember kezdte meg a népi kultúra tárgyainak gyűjtését, és indítványozott ásatásokat a környéken. A Kása-gyűjteményt csak részben sikerült megmentenie, majd bővítenie unokaöccsének, dr. Almási Bélának (1947–2009), aki tájházalapítás céljából a telket és parasztházat 2002-ben vásárolta Gál Antal özvegyétől. Ő szorgalmazta a tájház anyagának szakszerű leltárba vételét. Rövidre szabott nyugdíjas éveire ide költözött, a Sándor István tervei alapján 2003-ban épült „múzeumházba”, mely nádfedeles egyszerűségével a tájházzal harmonizál. Kérésére az udvart a mácsai Csernovics kastélypark főkertésze, néhai Mihai Covaciu parkosította. Almási Béla kötődését az is mutatja, hogy özvegye rózsái árnyékában helyeztette örök nyugalomra. A sír alkotója, Tajó a falusi környezetre jellemző rusztikus anyaggal jelzi, hogy a tájházalapító orvost erős szálak fűzték szülőfalujához. 2010-ben állított mellszobra, mely egyben művészetpártolásának emlékét őrzi, Mihai Păcurar aradi szobrászbarát alkotása.

Az épület háromosztatú, pitvar és innen nyíló két szoba, hozzáépített kamrával és istállóval, feltehetőleg 1950 körül toldották meg a nyári konyhával. A lakóházban a kollektivizálást megelőző kor elevenedik meg. Mivel csak egyetlen épület maradt fönn a telken, nem áll módunkban az eredeti, hétköznapi állapot megjelenítése. Célunk a faluban fönnmaradt és környékbeli használati tárgyak, a helyi háziipar, illetve mezőgazdaság eszközeinek bemutatása: dohányföldolgozás, kendermegmunkálás, méhészkedés, ill. a dohányzási kultúra kellékeinek kiállítása. A gyűjtemény kiemelkedő darabja a Hodács Ágost kiadásában megjelent Katholikusok Kincsesháza című „oktató-, épületes- és imádságoskönyv a magyar nép számára” 1905-ből. Kuriózum, hogy az író, műfordító és főesperes Kisiratos plébánosa is volt 1912 és 1951 között, ahol végül örök nyugalomra helyezték. Az istállórészben a Kása-hagyaték látható, többnyire a föltárásokból előkerült tárgyak.

A tájház programjai

Az augusztus utolsó előtti hétvégéjén zajló falunapokon a tájház rendszeresen szerepet kap. Ilyenkor tematikus kiállításra (fénykép-, falvédő-, szentképkiállítás), előadásra (néprajzi vagy színházi) vagy éppen kézműves tevékenységre kerül sor (bútorfestés, szappankészítés, kenyérsütés).

Húsvéti tojásírás az Almási Béla által alapított Romániai Máltai Segélyszolgálat Kisiratosi Szervezetének mozgássérültjeivel és a Páter Godó Mihály Általános Iskola tanulóival.

A népi kultúra megismertetése és megőrzése céljából, a tanulókat bevonva, rendszeres tárgyi és szellemi néprajzi gyűjtést indítványoztunk a faluban.

Az Almási Béla által kezdeményezett nemzetközi alkotótáboroknak ad helyet nyaranta a porta.

További információ, kiadvány ajánlása a tájház megismeréséhez:

Dr. Kovách Géza: Kisiratos monográfiája (2004)

Sarusi Mihály: Fő, hogy mögvagyunk (2007)

A tájház bemutatólapja – Grudl-Turi Gábor, Vajda Noémi (2012)

Vajda Noémi