Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v  

A bályoki Károlyi–Dégenfeld-kastély




A javaslatot benyújtó intézmény: Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság

A javaslatot benyújtó személy: Dukrét Géza


Leírás

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 259, BH-II-m-B-01101

Gróf Károlyi Tibor (1843–1904) és neje Dégenfeld-Schönburg Emma grófnő 1896-ban építették fel, eklektikus stílusban. Az eredetileg nyeregtetővel ellátott kétemeletes kastélyt feltehetően 1914 előtt alakították át romantikus stílusban. Meredek tetőzetét eltávolították és pártázattal látták el, amitől angolos, várszerű jelleget kapott. A kastélyt fiuk, gróf Károlyi Imre örökölte, aki 1918 után eltávozott az országból. A bályoki uradalom 1940 után ismét a Károlyi család tulajdonába került. 

1947-ben a kastélyt államosították, egy ideig gabonaraktárként használták, majd szanatórium működött benne. 1980 után a berettyószéplaki kőolaj-kitermelő vállalat üdülőközponttá építette ki, felhasználva a kastélykertben feltörő termálvizet. 1996-ban az országos SNP Petrom telekkönyvezte a kastélyt és nyomban hozzákezdett annak felújításához, modern gyógyszállóvá való átalakításához. Modern kezelési bázist alakítottak ki. Az átalakítások során az ablakokat termopán nyílászárókkal cserélték fel. A Petrom privatizálása után a felújítások abbamaradtak. A többségi részvényes, az osztrák OMV, 2007-ben újra megkezdte a felújítást, de abbahagyták, s az épület újra romlásnak indult.

 

Leírása

Hatalmas arborétum közepén, szabadon álló, három szintes főúri kastély. A lépcsőházak a kastély két oldalán épültek, kőcsipkés bástyaszerű kiképzéssel, és egy emelettel magasodnak a főhomlokzat fölé. A nyugati főhomlokzat egyenes záródású ablakai párosával helyezkednek el, vállrafutó egyenes szemöldökkel, az alsó két szinten bádoggal borított, a harmadik szinten  konzolos könyöklőpárkánnyal rendelkeznek. Az épület alapja nagy terméskövekből van kirakva. Az első szintet egy széles övpárkány választja el a többi szinttől. A koronázópárkány alatt vakárkádsor húzódik, a párkány fölött, az épület tetején csipkézett mellvédű terasz található. A főhomlokzat tengelyében erősen előreugró középrizalit, és a tőle balra levő főbejárat másik oldalán álló bástyaszerű, csak kétszintes  rizalit mozgalmassá teszi az épületet. A főbejárat előtti teraszra lépcső vezet fel. A baloldali lépcsőházi toronynak külön bejárata van, csúcsíves szemöldökkel, melyhez szintén lépcsők vezetnek. Koronázó mellvédje alatt a torony három oldalán óra található. A toronyban ma is megtalálható az azokat működtető szerkezet. A jobb oldali épületszárny csak kétszintes. Hátsó homlokzata négyszintes. A hátrafutó koronázópárkány fölött még egy szint látható.

A földszinten volt a nagy ebédlő, a szalon, a vadászterem és a gróf dolgozószobája a könyvtárral. Mellette volt egy fürdőszoba és egy kis hálószoba. A földszintről körlépcső vezet a második emeletig. Az első emeleten voltak a hálószobák, a gyermekszobák és a vendégszobák. A második emeleten voltak a nevelőtanári-, a tanuló- és a kézimunka szobák. Az épület belsejét átalakították, de még megtalálható két eredeti kandalló. A toronyszobákban nagy tartályokat helyeztek el, innen biztosították a vizet. A kastély jobb oldalához, nyitott árkádos folyosóval, melléképület kapcsolódik. Ez volt a személyzeti épület, amelyet kiskastélynak neveztek. Itt is bástyakiképzéssel találkozunk. Földszintjén volt a konyha, a mosogató, az evőeszköz pucoló és az élelmiszerraktár. Az emeleten volt a ruharaktár. Itt tartották az ágyneműt, itt volt a gardrób. 

Szemben a főhomlokzattal, a park végében volt a főbejárat, két oldalán egy-egy bástya, hozzájuk kapcsolódnak a kiszolgáló épületek, amelyek hasonló stílusban épültek. Itt voltak az istállók, kocsiszínek, kocsimosók, valamint a lovászok lakásai.





Forrás

Borbély Gábor – Dukrét Géza – Péter I. Zoltán – Stark Erzsébet

2004 Bihar megye útikönyve. I. Prolog Kiadó, Nagyvárad.

Borbély Gábor – Dukrét Géza – Kordics Imre

2006 Bihar megye kastélylexikona. Kézirat.

Borovszky Samu

1901 Bihar vármegye és Nagyvárad. Apolló Irodalmi Társaság, Budapest.

Dukrét Géza

2009 Épített örökségünk Bihar megyében. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad.

Jónás Sándor – Seres Erzsébet – Jónás Hajnalka Teréz

2007 Bályok monográfiája. Bályoki Polgármesteri Hivatal – Europrint Nyomda, Nagyvárad.

(n. n.)

2014 A Kárpát-medence örökségturisztikai atlasza. I. Épített örökség. Talma Kiadó, Pécs.




Indoklás

A kastélyépítészet egyik legszebb példánya. Bihar megye legimpozánsabb főúri kastélya.



Utolsó frissités: 2019-12-08 17:27:05