Kajcsa Jakab által faragott kapuk

Kajcsa Jakab 1892–1968 között élt Nyárádköszvényesen. Kortársai szemében ezermesternek számított, az ácsmunkán kívül művészien faragott, és kőfaragó testvérével házak építését is vállalta. A Nyárád mentére jellemző, karcolt mintákkal díszített kapuk hagyományát a mélyfaragás bevezetésével gazdagította.

Az egyik legkorábbi ismert, és ugyanakkor legdíszesebb alkotása jelenleg a Nyárádköszvényes 27. szám alatti portát díszíti. A két széles oszlopot reá merőlegesen beállított háromszögű merevítővel kapcsolták a kapu széles, H alakú talpfáiba. Haránt irányú, hullámos szélű merevítés rögzíti a cseréppel fedett nyeregtetőt. A kapu nyílását szintén hullámvonal mentén kifaragott könyökelem teszi barokkossá. A jobboldali kapuoszlopon szimmetrikusan hullámzó, egymásba metsző szőlőindákat ábrázolt, melyekhez szőlőlevelek és gazdag fürtök kapcsolódnak. A bal oszlopon katolikus egyházi szimbólumok láthatók. Az oszlop lábánál egy absztrakt oltáriszentség-ábrázolás, fölötte három tőrrel átszúrt szív (Mária Szíve) látható. E fölött a művész a tulajdonos foglalkozását jelző cipész eszközöket, árat, kalapácsot és kaptafát ábrázolt. A kapuoszlopok felső részébe két egymás fele forduló szarvast, a kapuív könyökelemeibe két babérágat faragott bele. A kapu szemöldökfáján nagy betűkkel az 1925-ös évszám, két oldalán pedig az „ÉPÍTETTE NAGY FERENC” szöveg olvasható. Az ajtó lapja háromoszlopos fenyőágas borítású, az ovális ívű felső részben rátéttel egy sugaras napszimbólum áll. Minden bizonnyal a napábrázolás forrása a mikházi ferences kolostor székely kapujának tükördíszítése volt.

A 301. számú porta kapuján a szőlőindás motívumok felett háborús jelenetek láthatók: egy kivont kardú, nyargaló huszár és egy puskát tartó katona néz szembe. A kapu egyik oszlopán egyetlen inda, a másikon szimmetrikusan két kígyózó inda található. Felirata: „ÁLLÍTTATTA / FAZEKAS FERENC KAKUCSKA KATALIN 1928”.

A 74. szám kapuja oszlopait szalagfonatos dísz szegélyezi. A jobb oszlopon a korábbiakhoz hasonló szőlőindás, fürtös ábrázolás, a bal oldali oszlopon hármas-halomból és fölötte szívből kiemelkedő liliomok (az ártatlanság szimbóluma), az oszlopok felső részén két egymás fele forduló szarvas látható. Felirata: „ELEKES / GERGELY // BAKÓ / ANNA // 19/48”.

A 147-es, szőlőindás kapu szimmetrikus kiképzésű. A két könyökelemen egy-egy hatágú csillag látható. Felirata: „BARTUS SÁNDOR . KISS KATALIN // 19/47”.

A 274. számú ház kapujára kalapácsot, fogót, üllőt és fujtatót faragott Kajcsa Jakab, utalva tulajdonosa kovács mesterségére. Felirata „BARABÁSI PÉTER KIBÉDI ILONA 1946”. A két oszlopon kígyóvonalban kanyargó fürtökkel és levelekkel ellátott szőlőindát láthatunk.

A 276. számú kapu oszlopain egymásba metsző, kígyózó, fürtös szőlőindák vannak. A szemöldökfán az 1928-as dátum mellett az alábbi felirat „Építette Bakó Menyhárt”, és az ívzáródásnál három kereszt látható.

A Kajcsa Jakab által faragott legutolsó kapu 1959-ben egyik fia, Boldizsár számára készült, aki a faragásban maga is részt vett. A mester unokája szerint így akarta Kajcsa Jakab fiának megtanítani a faragás művészetét. A kapuoszlopokon szimmetrikusan szőlőindás, leveles és fürtös motívumok, a könyökfán küllős kerék, a szemöldökfán két szemben álló oroszlán látható. A szemöldökfa tetején olvasható a felirat: „ISTEN SEGEDELMÉ/BŐL ÉPÍTETTE // KAJCSA / BOLDIZSÁR // 19/59”. A kapu nyílószárnyát és fedelét a közelmúltban kicserélték, az eredeti ajtón a korábbihoz hasonló napmotívum volt kialakítva.

Kajcsa Jakab munkássága nem szorult csupán Nyárádköszvényesre. Unokájától tudjuk, hogy a szomszédos falvakban is gyakran vállalt elsősorban házépítést, vagy  kapuk faragását. Ezekből néhány ma is látható.

Deményházán (162 sz.) a megszokott szőlőindás ábrázolás fölött, a kapuív két oldalán, egy-egy oroszlán néz egymás fele. Alattuk egy-egy hatágú csillag látható. A mintákat eredetileg festették. A felirat az 1947-es évszám megjelölésére szorítkozik.

1946-ban készült a Székelykálban (20. sz.) álló kapu is, melynek íve fölött három dombon három kereszt, kétoldalt az évszám  és egy-egy oroszlán látható. A sasokon a megszokott indák, a felirat: „CSORBA JÁNOS / GÖNCI GIZELLA”.

Maga a mester is szerette a lovakat, ezért saját kapuján ló-ábrázolás látható, néhány falubeli vadászszenvedélyét jelzi a szarvas motívum, a nagygazdák kapuján szarvasmarhák láthatók, egy háborút megjárt atyafi kapuját pedig huszárábrázolással tette személyessé. Hangsúlyos szerepet kapnak a katolikus egyházi jelképek, az oltáriszentség, Mária tőrrel átszúrt szíve és a Krisztus monogram: az IHS. A szemöldökfába, általában jól látható módon, nagy méretben faragta be a tulajdonosok nevét, és központi helyre kerül az IHS mellett az évszám. (A nagyméretű évszám és barokkos kapunyílás nem volt szokatlan a térségben, jó példa erre – többek között – a szentgericei templomkertben látható, 1912-ben állított kapu.)

Kajcsa Jakab munkássága követőkre is talált. A néhány faragóművész közül a szintén nyárádköszvényesi Nagy László (1901–1984) neve ismert, kinek faragványai már a naiv művészet területére helyezhetők.

Furu Árpád

Furu Árpád

2014 Táji tagolódás Erdély népi építészetében. Doktori dolgozat – kézirat.

László Árpád

2010 Nyárádköszvényes kapufaragói I. Kajcsa Jakab. Örökségünk I. 28–29.

Kajcsa Jakab faragási stílusa túlmutat a népművészet területén, egyedi, de ugyanakkor Nyárád mente magyar népművészetéhez szorosan kapcsolódik. A kapukon korábban is használt motívumokból indul ki, de a Sóvidékre és Nyárád mentére is egyaránt jellemző szőlőindás ábrázolásokat realista módon közelíti meg. Vonalvezetésével eltávolodik a reneszánsz mintavilág megszokott sémáitól. A növényi motívumokon kívül változatos, csupán egy-egy kapura jellemző mintákat is alkalmaz, ezek nagy része mesterjegy, vagy a tulajdonos kérésére, ennek életében fontosabb szerepet játszó tevékenységekhez kapcsolódó tárgy vagy élőlény.