Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   p   r   s   t   u   v  

A nyárádköszvényesi kapuk




A javaslatot benyújtó intézmény: Nyárádmente Kistérségi Társulás

A javaslatot benyújtó személy: Balássy András

Képek


Leírás

A Nyárád menti fedeles kiskapuk más tájegységek alkotásai közül sajátos arányrendszerükkel tűnnek ki. A kapuoszlopok szélesek, de mélységükben nem vastagok. A szemöldökgerenda szélesebb a kapuoszlopok külső éle közti távolságánál, és a szemöldökfa széleit esetenként fűrészfogasra, vagy egyéb minta szerint faragják ki. A legmívesebb kapukon a szemöldökfa vége háromba van osztva, a szélső részek felfele, illetve lefele görbülnek, a középső rész pedig ékszerűen hegyesre van faragva (Backamadaras, Nyárádszentlászló). Ilyenkor a szemöldökfa felső élét is szimmetrikusan munkálják meg, a hullámvonal mentén.

A kapu széles félkörívét az oszlop és szemöldökgerenda közé helyezett, ívesen kifaragott hónaljelemmel alakítják ki. Az ív felső részét a szemöldökfába faragják. A felirat általában a szemöldökfára kerül, évszámból, áldásból, iniciálékból vagy a kapu állítóinak nevéből áll.

Nyárádköszvényes faragott kapu-öröksége egyedülálló a térségben. A Felső-Nyárád mentén máshol is megszokott típusú kapuk mellett itt feltűnnek sajátos anyagbeli és díszítésbeli megoldások. A faoszlopos fedetlen és fedett kiskapuk mellett állítottak udvarhelyszéki mesterek által faragott székelykaput, faragott kőlábas, fedél nélküli és fedett kiskaput, sőt néhány faragott kőoszlopos, nagyméretű kötött kapu is készült. Az örökség leglátványosabb részét kétségtelenül a Kajcsa Jakab által meghonosított, mélyfaragással készített, maga és Nagy László által faragott kapuk képezik, melyek változatos mintakészlete és sajátos formai megfogalmazása már túlmutat a népi építészet megszokott keretein.

Az örökség leglátványosabb részét kétségtelenül a Kajcsa Jakab által meghonosított, mélyfaragással készített, maga és Nagy László által faragott kapuk képezik, melyek változatos mintakészlete és sajátos formai megfogalmazása már túlmutat a népi építészet megszokott keretein.

A 19–20. század fordulóján elsősorban Nyárádköszvényesen kőből faragott kapuoszlopokat is állítottak. A korai daraboknál a két oszlopon kívül a szemöldökgerenda is kőből készült, igényesebb megrendelők mintát és feliratot is karcoltattak a kőkeretbe.

Nyárádköszvényesen nagyon elterjedtek az olyan kőkapu, melyek oszlopait nem köti össze szemöldökgerenda.  Az oszlopok általában hármas ívvel végződnek. Mindhárom oszlop közepén egy-egy kör alakú medalionban faragás, vagy felirat, évszám, monogram áll.

A 20. század utolsó évtizedeiben, a székelykapu-állítás reneszánszával egy időben egyre nagyobb teret hódít teljes Székelyföldön a faragott fa kiskapuk állítása. Ezeken már a székelykapukról is ismert kiemelt faragású indás motívumok láthatók, a kiskapu fölött ott a zsindellyel fedett galambbúg, a harmadik oszlopon a kúpos fedél vagy egy kisebb galambbúg. A kapuszárnyakat gyakran ívesen vagy közép irányba emelkedő szimmetrikus hullámvonallal zárják, és ezeket is cifrázzák.





Forrás

Furu Árpád

2013 Nyárádmente népi építészete. Kézirat.

2014 Táji tagolódás Erdély népi építészetében. Doktori dolgozat – kézirat.




Indoklás

Nyárádköszvényes kapuöröksége gazdag és változatos. Számos kaputípus képviselve van. Az egyes díszítésfajták sajátos helyi jegyekkel gazdagodnak.



Utolsó frissités: 2015-12-11 17:09:39