Ferenczy Júlia életműve

Ferenczy Júlia festőművész, illusztrátor 1909. április 3-án, Nyárádszentbenedeken született. A képzőművészeti főiskolát Kolozsváron és Temesváron végezte, Aurel Ciupe és Romulus Ladea tanítványa volt, és Gy. Szabó Bélától tanult grafikát, akivel később együtt is dolgozott. Pasztellfestőként is alkotott, tájképeket, köztük urbánus tájképeket is festett Kolozsváron, Nagybányán, a Székelyföldön és a Balatonon. 1941-ben a magyar Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium ösztöndíjasa volt. A kolozsvári Képes Ujság (1946), majd a Dolgozó Nő művészeti munkatársa (1948–1953) lett. Számos ifjúsági művet illusztrált az 1950-es években, rajzai jelentek meg az Utunk és a Művelődési Útmutató hasábjain. Megfestette többek között Kelemen Lajos arcképét is. Kiváló színérzékkel festett rálátásos csendéleteket, a térbehelyezés kérdéseit kutató enteriőröket, aktokat és tájképeket. Az 1956-os eseményeket követő általános romániai retorzió keretében, másokkal együtt Ferenczy Júliát is kizárták a Képzőművészek Országos Szövetségéből. A Román Televízió magyar stúdiója 1997-ben portréfilmet vetített róla. 1999-ben, Kolozsváron hunyt el. Férje Fuhrmann Károly, iparművész. Szülőfalujában bronz domborműves emlékművet állítottak emlékére.

Balogh Edgár (főszerk.)

1981 Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.

Fitz Péter (főszerk.)

1999 Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. I. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 611.

M. Kiss P.

1975 Ferenczy Júlia. Művészet. (1)

Tibori Szabó Zoltán

1990 Barangoló művészeink. Jelenlét. (17)

Ferenczy Júlia emlékezete ma is él szülőfalujában. Életműve nagy jelentőséggel bír a Nyárád menti és az erdélyi képzőművészet számára. Tájképei, csendéletei, aktjai, illusztrációi mind figyelemre méltóak ezért javasolt az életmű felvétele az Értéktárba, melynek eredményeképpen sokkal nagyobb figyelmet kaphatnak a művész alkotásai.