Bikfalva épített öröksége

A Bodzai-hegyek lábánál, Háromszék és Barcaság határán fekvő Bikfalva nemcsak festői elhelyezkedése és természeti szépsége, hanem jellegzetes és egyedülálló épített öröksége, a csaknem 36 kisnemesi udvarháza miatt is kitűntetett figyelmet érdemel.

Háromszék egykori társadalmi berendezkedését, határvédő szerepét jól tükrözi ez a falu még ma is, hiszen évszázadokon át szabad, katonáskodó székelyek lakták. 1614-ben, a Bethlen Gábor féle lustra idején, a lakosság több mint 90 százaléka szabad jogállású székely katonatiszt volt, a 18. századi levéltári dokumentumokból pedig kiderül, hogy a falu különösen nagy szabadságot élvezett, és hatalmas közbirtokokkal rendelkezett. 1764-től itt állomásozott a II. Székely Határőrezred V. százada, ami jelentősen növelte Bikfalva megbecsültségét. 

E sajátos történelmi háttér a falu halmazos szerkezetében és építészetében tükröződik leginkább, hiszen erdélyi viszonylatban is kiemelkedően sok a kőből épült, tágas birtokon álló, kisebb-nagyobb tornácos kúria, melyeket az egykori lófők, szabad székely nemesek lakták, melyek nagy része a 17–18. században épült, majd a 19. század elején nyerték el mai formájukat.  A kúriák csoportjait védelmi célból, két-három méter magas támpilléres kőfalak övezték. A körítőfalak töredékei több helyen még ma is láthatók. Az elmúlt két évben a megkutatott udvarházak homlokzatain díszes 18. századi festések nyomai: kváderkő-imitációk, virágmotívumok, díszes évszámok kerültek elő, melyek egészen egyedülállóak! 

A település a 19. században is gazdagodott. A század végére a falu lakossága elérte az 1300 főt. Bikfalva az 1860-as években kibővítette templomát, 1873-ban községházát emelt, 1896-ban pedig, a millennium tiszteletére új iskolát építtetett. 

Az udvarházak és polgárosult épületek mellett Bikfalva varázsát a csodálatos természeti környezet, a nagy beltelkek öreg fái, tágas gyümölcsösei, régi gazdasági épületei, a halmazszerkezetből adódó kis ösvények, patakok, deszkakerítések, a hangulatos népi lakóházak, zsindelyes kis zsellérházak együttese adja. Igazi késő reneszánsz, kora barokk hangulatot áraszt a falu, mely méltó az UNESCO Világörökség címére! Az elmúlt években a szakszerű felújítások során több udvarházon is látszik a régi díszítőfestés vagy felirat.

A különleges épített örökség és a táji adottságok együttese adja Bikfalvának azt a sajátos jelleget, ami minden odalátogatót megragad, és ami méltóvá teheti arra, hogy bekerüljön az erdélyi értéktárba!

Cserey Zoltán

1996 Bikfalva – Helytörténet. manuscris.

Herczeg Ágnes

2010 Înfiinţarea şi amenajarea traseului tematic Drumul conacelor din comuna Ozun.

Kónya Ádám

1974–1975 Népi udvarházak Bikfalván. Aluta6–7.

Nagy Balázs (szerk.)

2011 Kúriák Földje, Háromszék. Háromszék Vármegye Kiadó, Sepsiszentgyörgy.

Ráduly Lenke

2017 Patrimoniul Mondial UNESCO şi Bicfalău. Cronica de OzunXIV. (1)

Szász Imola

2005 Bikfalva múltja és jelene – Falu a Kövesponk alatt. Tipo-Graf Kiadó, Sepsiszentgyörgy.

A történelmi Erdély délkeleti csücskében, a Bodzai-hegyek lábánál fekvő Bikfalva nemcsak festői elhelyezkedése és természeti szépsége, hanem jellegzetes és egyedülálló épített öröksége, a 15. században épített református vártemplom és a csaknem 36 kisnemesi udvarház miatt is kitüntetett figyelmet érdemel. A régió egykori társadalmi berendezkedését, határvédő szerepét jól tükrözi ez a falu még ma is, hiszen évszázadokon át szabad, katonáskodó székelyek lakták, akik a határvédésért cserébe adómentességet és önrendelkezési jogot kaptak a magyar királytól.

A bikfalvi Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület koordinálása alatt a településen elkezdődött egy falukép-védelmi program, illetve a település bekapcsolódott egy nemzetközi természetművészeti mozgalomba, több nemzetközi kortárs művésztelepnek adva otthont.

A hely szelleme vonzza az autentikus vidékre és csendre vágyó turistákat, akik nagy érdeklődéssel látogatják a településen létező állandó helytörténeti és néprajzi gyűjtemény kiállítást, a kovács-, a kályhacsempe-manufaktúra, a fazekas-, a népi gyermekjáték- és a hangszerkészítő kézműves műhelyeket, valamint aktívan részt vesznek a Bik-makk egyesület által, évente megszervezett régizene fesztiválon.

Bikfalván a több százéves kúriák közt sétálva, a turisták a régi világ varázsát élhetik át, a település négy színvonalas panziójában belekóstolhatnak a helyi ízekbe, megismerhetik a székely kürtőskalácsot, az igazi székelypálinkát és a székely töltött káposztát, stb. A kalandot kedvelők lovagolhatnak, biciklizhetnek, jelzett túraösvényeken barangolhatnak Bikfalva erdőrengetegében, felkeresve a középkori őrtorony maradványát, a Csiga várát. A sportolók számára a településen színvonalas és felszerelt sportcentrum található. 

Bikfalva település idegenforgalmi stratégiai helyet is tudhat magának, ugyanis Brassótól 25 km –re, az UNESCO listáján található prázsmári szász erődtemplomtól 8 km-re, valamint a kelet Európa egyetlen homokdűnés Natura 2000 védett természetföldrajzi területtől 12 km-re és az egyetlen vulkanikus eredetű Szent Anna-tótól, pedig 50 km-re fekszik.