Az albisi református templom

Érbogyoszlótól 3 km-re fekszik. Első okleveles említése 1373-ból származik, Albeus néven, a kialakulása a 13. század előtti időre tehető. 1427. Albes. Neve az Albert személynévből származik.

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 252. BH-II-m-B-01094

A templom a 13. században épült, román kori stílusban. Javításokat végeztek  1766-ban, 1885-ben, 1935-ben, 1957-ben, 1966-ban, 1975-ben és 1989-ben. 2003 nyarán lefestették a torony és a templom bádogtetejét.  

Az utca vonalától beljebb, szabadon álló, egyhajós, kontyolt nyeregtetős, keleti homlokzati tornyos templom. Ritka építészeti megoldásként a torony a szentély fölött emelkedik. Hatalmas, négyszög alaprajzú tömegét támfalak erősítik. Eredetileg a torony háromszintes volt. Az első emelet is keresztboltozatos, mint a szentély, amelyet kőbordák alkotják. Oldalanként két-két lőrésszerű, félköríves záródású ablak található, amelyek mély és rézsűs kávájúak. Hasonlóak a második emelet ablakai is, de ezek egyenes záródásúak. A toronyba csak kívülről lehet feljutni, az északi oldalon, a vastag falba épített lépcsőn, vagy ahogy az albisiak mondják a „gyilkos folyósón” keresztül. Ez a lépcsős folyosó annyira szűk, hogy csak egy személy fér el benne. A tornyot eredetileg árkádos fa-toronysisak fedte, amelyet 1766-ban lebontottak és átépítették jelenkori alakjára, azaz megemelték egy emelettel, ahova a harangokat helyezték el. Az utolsó szinten két-két, szélesebb, zsalugáteres, félköríves záródású ablak található. Barokkos toronysisakja alatt óraszámlap látható.

A hajó falait támpillérek erősítik. Ablakai félköríves záródásúak. Déli oldalához portikusz kapcsolódik. Itt található a főbejárat. A hajó síkmennyezetű. A hajó és a szentély enyhén megtört diadalívvel kapcsolódik egymáshoz. A négyzetes alaprajzú szentélyt román keresztboltozat fedi. Ablakai félköríves záródásúak. A hajó nyugati végében található a nagy orgonakarzat, alatta az egyik bejárat. A pneumatikus rendszerű, 11 váltós orgonáját a temesvári Wegenstein cég építette 1938-ban. Ezt igazolja az oldalán levő márványtábla. A szószék az északi fal közepére épült, a hangvető felirata szerint 1861-ben. Előtte álló úrasztala faragott barna fenyőfából készült, a felirat szerint 1901-ben. Keleti végében van a kiskarzat. A padok mérete nem egységes, alkalmazkodik a hajó belső kiképzéséhez. 

A templomban található a második világháború áldozatainak emléktáblája, valamint egy javítási emléktábla. A templomkertben turulmadaras világháborús emlékmű egy millecentenáriumi kopjafa áll és Irinyi József szobra áll.

Avram Alexandru – Godea Ioan

1975 Monumente istorice din Ţara Crişurilor. Editura Meridiane.

Balláné Bakó Erzsébet – Török Ferenc

2003 Albis. (Partiumi füzetek, 28.) Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad, 2003.

Borbély Gábor – Dukrét Géza – Péter I. Zoltán – Stark Erzsébet

2004 Bihar megye útikönyve. I. Prolog Kiadó, Nagyvárad.

Borovszky Samu

1901 Bihar vármegye és Nagyvárad. Apolló Irodalmi Társaság, Budapest.

Bunyitay Vincze

1884 A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. III. Egyházak. Nagyvárad, 1884.

Crişan, Ioan

2006 Aşezările rurale medievale din Crişana (secolele X–XIII). Editura Muzeului Ţării Crişurilor, Oradea.

Dukrét Géza

2009 Épített örökségünk Bihar megyében. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad.

Emődi Tamás (szerk.)

2004 Örökségünk védelmében. Egyháztörténeti értékek gondozása a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben. Királyhágómelléki Református Egyházkerület Műszaki Osztálya, Nagyvárad.

Jakó Zsigmond

1940 Bihar megye a török pusztítás előtt. Sylvester nyomda Rt., Budapest.

Nagy Sándor, K.

1884 Bihar-ország. Nagyvárad. (1884, reprint kiadás, PBMET.)

A 13. században épült albisi templom Bihar megye Árpád-kori téglaépítészetének érdekes és egyedülálló emléke. Egyediségét a keresztboltozatos szentély fölött emelkedő tornya és a fal vastagságában kiképzett lépcsői adják.