A világosi fegyverletétel emlékműve

Nagyboldogasszony napján 2009. augusztus 15-én ünnepélyes keretek között egy fegyverletételi emlékmű felavatására került sor Kisiratoson. Az ötlet a Szent György Lovagrendtől indult, amelynek egyik felvállalt célkitűzése a magyarságtudat ápolása. Tervezője és készítője maga is a lovagrend tagja: lovag dr. Füredi Gábor képzőművész, a rend békéscsabai priorja.

A rend szándékai szerint az emlékmű eredetileg a fegyverletétel helyszínét kívánta megjelölni, később azonban egyre inkább Kisiratos került előtérbe mint helyszín. Magyarázható ez azzal a ténnyel, hogy a szőllősi mezőn talán nem lenne hosszú élete egy ilyen jellegű alkotásnak, amely a magyar történelem egyik megrendítő állomásának állít emléket. Maga az ottani polgármester sem tudott erre garanciát vállalni. Másrészt, az emlékmű felállítását támogató Bokros Mátyás, a békéscsabai képviselőtestület tagja, családja révén szoros szálakkal kötődik Kisiratoshoz.

Következésképpen, 2009 júliusában létrejött egy kezdeményező bizottság a kisiratosi önkormányzat keretében, melynek tagjai voltak: Szécsényi Károly, Almási Vince, Halai János, valamint Almási Gábor, amely összehangolta a teendőket és biztosította a munka kivitelezéséhez szükséges anyagi és egyéb természetű feltételeket. 

A kompozíció hatszögletű teret formáz, melynek csúcsaiban négyes osztatú faoszlopok tartják a tetőzetet. A kialakítás nem véletlen, a hatszög az aradi várra utal, ahol Világos következményeként a vértanúk kivégzése megtörtént. A középpontban, kövekből emelt hármas halomból emelkedik ki az öt, négyzet keresztmetszetű kopjafából álló együttes. Négy, egymásra merőleges, ferdén álló, gúlákba rakott fegyverekre emlékeztető kopjafa öleli át a központi, függőlegesen az ég felé törő, lándzsa alakú kopjafát. A kopjafák törzseit a művész különböző motívumokkal díszítette. Virágszimbólumok, mint a tulipán, de keresztény tartalmat hordozó szimbólumok (mint az Istenbe vetett bizalom jelképei) egyaránt helyet kapnak rajtuk, úgymint az egyenlő szárú és latin kereszt, vagy a kehely. A kopjafák alsó és felső részein a magyar szabadságharc kiemelkedő személyiségeinek a nevei vannak bevésve (az aradi tizenhárom, Bem stb.), illetve a győztes és drámai csaták helyszínei és időpontjai (Pákozd, a tavaszi hadjárat győzelemsorozata, Buda visszavétele), a központi oszlop csúcsán pedig ez áll: Világos 1849. VIII. 13, Arad, 1849 okt. 6.

Almási Gábor

2012 1849-es fegyverletételi emlékmű Kisiratoson. Történész-konferencia, Szabadságszobor Egyesület, 2012 október 4., Arad.

A világosi fegyverletételi emlékmű legnagyobb jelentősége nem abban áll, hogy egy múltat idéző alkotással gyarapodott a település, hanem abban, hogy alkalmat ad arra, hogy március 15-én, augusztus 13-án, október 6-án emlékezve, ébren tartja 1848 szellemét és lángját, a gondolatot, hogy „Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.”