A székelyföldi mofetták

Mi is tulajdonképpen a mofetta és mire jó? – valószínűleg így hangzana a leggyakoribb kérdés a témában, és feltételezhetően kevesen tudnák pontosan megválaszolni még azok közül is, akik itt élnek a gázömlések szomszédságában, a távolabbiakról nem is beszélve. Ezt figyelhettük meg akkor is, amikor a Székelyföldi mofettás könyv bemutatósorozatával erdélyi településekre látogattunk: Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Marosvásárhely, Barót, Csíkszereda, Kolozsvár stb. Ugyanakkor, a mofetta székelyföldi elterjedtségére és empirikus ismertségére utal a számos népi megnevezés. Egyes kifejezések valamely tulajdonságát hangsúlyozzák a jelenségnek. Például, a jellegzetes szagot az „erő”, „doh”, „döglesztő” vagy „büdösgödör” megnevezések sugallják. A „lobogó”, „dobogó”, „fortyogó”, „rotyogó”, „dungó”, „buffogó”, „puffogó”, „posszogó”, „hortyogó”, „tortyogó”, nevek a nedves, vizes helyeken feltörő gázok sajátos hangjára utalnak.

Sok természettudós „szárazabban”, elméletibb módon közelít a mofettákhoz. Például, Feru A. 2012-ben azt írja, hogy a mofetta egy posztvulkanikus jelenség, amely gázfeltörésben nyilvánul meg viszonylag alacsony hőmérsékleten. Péter E. és Makfalvi Z. 2011-ben megjelent munkája szerint a mofetta gázok a posztvulkanikus térségben szabadon vagy vízben oldott állapotban jelennek meg. Néda T. és munkatársai az utóbbi években szárazfürdőnek is nevezik a gázömléseket. Egyes kutatócsoportok (pl. Szakács et al. 2006, Vaselli O. et al. 2002) rámutattak az ezredforduló környékén arra, hogy a mofetta gázok keletkezésében szerepet kap a mélyben lévő karbonátos kőzetek termikus átalakulása is. Gyila Sándor (2006) azt javasolta, hogy a mofetta alatt csak a szén-dioxid-üledéket értsük, különben a szén-dioxid-emanácó vagy a szén-dioxid-geogáz kifejezéseket használjuk. Maga a mofetta szó a latin „mephitis” kifejezésből ered, amely szagos kigőzölgést jelent. Valójában a mofetta (vagy szárazfürdő) egy posztvulkanikus jelenség, amely gázfeltörésben nyilvánul meg viszonylag alacsony hőmérsékleten. A mofetta gázok szabadon vagy vízben oldott állapotban jelennek meg.

Azért éppen Kovászna és Hargita megye gazdag mofettákban, mert a hajdani tűzhányók láncolata észak felől déli irányba haladva egyre fiatalabb szerkezeteket hozott létre. Míg a Kelemen-havasok 9-10 millió évesek, addig a dél-hargitai Csomád-hegység „mindössze” 35-42000 éves. A vulkánikus utóműködés következtében a törésvonalak mentén bőhozamú, szén-dioxidos és kén-hidrogénes kiömlések keletkeztek. A megrepedezett kőzetekben, főként a vulkáni működés tengelyvonala mentén, a gázok nagy területen törnek a felszín fele és mofetták formájában jelennek meg.

A közelmúltban (2014) Gyila S. és Csige I. szakszerű magyarázatot adott a CO₂ feltörések gazdagságára és az ásványvizek, valamint mofetta gázok sokféleségére a térségünkben. „A mofettás aureola Kovászna- Hargita megyei vidékén a talajgázok vizes szerkezeteken át törnek a felszínre. A vízkészletek utánpótlása csapadékból valósul meg néhány hetes-hónapos reakcióidőkkel, itt is látható tehát a meteorológiai behatás. A térség helyzetét komplikálja a Világ harmadik legenergikusabb szeizmikus övezetének; a Vrancea szubdukciós zónának a közelsége. Itt feszül egymásnak három földlemez úgy, hogy a tektonikai stressz iránya ÉNY-DK (Kovásznát a Kárpát-könyök túloldalán fekvő Dumitreşti községgel összekötő vonal), az elliptikus epicentrális zóna ezen, erre merőlegesen fekszik. Évente itt ~3,5×10²¹ erg energia szabadul fel. Eközben (szeizmikus szelvényezések eredményei szerint) a Kárpát-kanyar belső területein (Háromszék, Barcaság) a kéreg annyira töredezett, hogy ez a vidék aszeizmikus. Innen tehát nem pattanhat ki földrengés, annál is inkább, mert a törések frissek, nem tudnak beforrni a Vrancea felől érkező mindennapos szeizmikus nyugtalanság miatt. A szénsavas vízzel telt repedésszerkezetek erőteljesen csillapítják a rengéshullámok terjedését. Szeizmikus szelvényezéskor pl. egy Brassó vidékén robbantott földalatti töltet hullámait nem sikerült detektálni Kovásznán.”

Erdély nagyon gazdag természetes gyógytényezőkben, például itt találhatók legnagyobb számban mofetták és kénes barlangok egész Európában. A mofettás aureola többezer négyzetkilométerre terjed ki. A gázömlések CO₂ tartalma függ, többek között, a gázhozamtól, valamint a turbulencia tényezőktől. A Székelyföldön fellelhető mofetták CO₂ tartalma gyakran 90% felett van, és így gyakran utolérik, sőt meghaladják a hasonló paramétereit egyes híres európai üdülőhelyeknek (pl. a németországi Meinbergnek, a csehországi Frantiskovy Laznenak).

Mivel a mofetta gázok és az ásványvizek gázai egyazon forrásból erednek a kémiai összetételük hasonló. Fő alkotó elem a szén-dioxid, aránya egészen magas (általában 90% felett), például Nádasfürdőn 99,56%-ot is mértek. Mivel a szén-dioxidnak nagy a fajsúlya, a mofetták gázai elkülönülnek a szomszédos légköri gázoktól és negatív domborzati formákban halmozódnak fel. Ezt a tulajdonságot használják fel a gyógyhatású mofetta gödrök, medencék létesítésénél. Ugyanezen az alapon lehetséges ezeknek az utóvulkáni gázoknak a szállítása gravitációs úton. A lényeg, hogy a szén-dioxid emelkedett jelenléte a szervezetben a keringés és légzés fokozódását váltja ki. A CO₂ mellett jelentős gyógyászati szerepe van a kén-hidrogénnek, elsősorban az ízületi betegségek kezelésére hat pozitívan. A mofettákban kialakuló speciális, ionizált légtér megjelenéséért főként a radon gáz a felelős. Továbbá, a kis arányban találhatunk még a mofetták gázelegyében metánt, oxigént, nitrogént és egyéb gázokat is. Összefoglalva: a mofetta terápiás hatása egyedi, mert szinergista módon (egymás hatását támogatva) érvényesül a kezelés során a széndioxid-, a kénhidrogén-, a radon terápia és a mofettában kialakuló speciális mikroklíma hatása. A mofetták hatását a gyógyászatban egyaránt használják a megelőzés, a tulajdonképpeni kezelés és az utókezelés szakaszokban; ezen túl ismertek sport, élményfürdő és szépségipar területén is alkalmazások.

A mofetták jótékony hatását elsősorban szív- és érrendszeri betegségeknél alkalmazzák (érszűkület, érelmeszesedés, magas vérnyomás, lábszárfekély stb.), de ismertek egyéb gyógyhatások is, pl. a krónikus kopásos ízületi bántalmak (artrozisok), köszvény, pikkelysömör, nőgyógyászati betegségek (meddőség is), impotencia, fagyás utáni állapotoknál is javulás érhető el.

Brassai Zoltán – Makó Katalin – Brassai Attila – Puskás Attila

2004 A kovásznai szénsavas fürdők és mofetták a végtagi verőérszűkületek kezelésében. Scientia Kiadó, Kolozsvár.

Incze Réka

2017 Természetes és mesterséges radioaktivitás Kovászna megyében, egészségügyi és környezeti szempontok. (Eredeti cím: Aspecte de mediu şi sănătate umană, din perspectiva radioactivităţii naturale şi artificiale în judeţul Covasna.)Doktori értekezés. Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Kolozsvár.

Incze Réka – Jánosi Csaba – Kisgyörgy Zoltán – Tatár Márta

2017 Székelyföldi mofettás könyv. Háromszék Vármegye Kiadó, Sepsiszentgyörgy.

Incze Réka – Papp Botond – Burghele Bety-Denissa – Cosma Constantin – Gyila Sándor

2016 Follow – up measurements to estimate the exposure to patients in the mofettes from Covasna county (Romania). Romanian Journal of Physics 61. (7–8) 1320–1330.

Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva

2012 Székelyföld szén-dioxid gázömléseinek katasztere. In: Kelemen Imola (főszerk.): Csíki Székely Múzeum ÉvkönyveVIII. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 355–374.

2013 Székelyföld fürdői. Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, Csíkszereda.

Şerban M., Sârbu – Aerts, Joost W. – Flot, Jean-François – Van Spanning, Rob J. M. – Baciu, Calin – Ionescu, Artur – Kis, Boglárka M. – Incze, Réka – Sikó-Barabási, Sándor – Para, Zoltán – Hegyeli, Botond – Atudorei, Nicu-Viorel – Barr, Casey – Nealson, Kenneth – Forray, Ferenc L. – Lascu, Cristian – Fleming, Emily J. – Bitter, Wilbert – Popa, Radu 

2018 Sulfur Cave (Romania), an extreme environment with microbial mats in a CO2-H2S/O2 gas chemocline dominated by mycobacteria. International Journal of Speleology 47. 173–187.

Sikó-Barabási Sándor – Incze Réka – Şerban M. Sârbu – Para Zoltán R. – Hegyeli Botond

2017 A Torjai büdös-barlang írott története a kezdetektől a XX. Századig. Conferința științifică internațională „Apele minerale în Regiunea Carpatică, ediţia a 13-a”. Sf. Gheorghe, Universitatea Sapientia, 24-27 august 2017.

Szabó Árpád

2005 Radioaktív ásványvizek és mofettagázok. Stúdium Kiadó, Kolozsvár.

Kezdésnek álljanak itt Dr. Brassai Zoltán orvosprofesszor gondolatai: „a székelyföldi szénsavas gázömlések és vizek számszerű sokasága, világviszonylatban is rendkívüli. […] A tárgykör időszerűségét három tényező határozza meg. Egyrészt, figyelemreméltó a székelyföldi mofetták gyakori előfordulása, elterjedtsége. Másrészt, jelentős a mofetták és szénsavas vizek kimagasló töménysége. Továbbá, fontos a hatásösszetevők komplex volta is; a magas CO₂ tartalom mellett, a kénhidrogén, a radon és a mofetták légterében keletkező negatív ionizáció kedvezően befolyásolják a terápiás effektust. Mindezek következtében a megelőzés, valamint a gyógyhatás eredményessége messze felülmúlja a mesterséges mofettákkal elérhető javulási fokot. Összegzésképpen megállapítható, hogy a Székelyföldön található természeti kincsek gazdagsága egyedülálló lehetőséget biztosít kutatásra, fejlesztésre, üdülőhelyek és gyógykezelési központok létesítésére, bővítésére.”

Elkészült a székelyföldi mofetta kataszter, amely 70-80 gázömlést jelöl meg Kovászna és Hargita megyében (Maros megyében nincs ilyen jelenség). A mofetták jelentős részénél semmiféle hasznosítás nem történik, csak elfolyik a gyógygáz. Egy másik része a gázömléseknek egyszerű (leggyakrabban fából készített), kicsi épületben kínálja gyógyító hatását; ezeken a helyeken sincs monitorizálás vagy felügyelet, a helyiek nagyrészt empirikus alapokon mofettáznak vagy bizonyos táglátókörű szakorvosok javallatára. Ahol kiépített és szakszerű környezetet hoztak létre, mint pl. a Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Korház Kovászna városban, ott egyértelmű a sikertörténet: évente több, mint 12 ezer beteget kezelnek sikeresen. Magyarországon Kapuváron, Parádfürdőn és Mátraderecskén hasznosítják a természetes szén- dioxidos kezelést; az utóbbinál egész kezelőbázis épült a gyógygáz egészségügyi alkalmazására.

A természeti potenciál, tehát, adott és a szakemberek, akik értenek a mofettákhoz szintén fellelhetőek a térségben. Ahhoz azonban, hogy a mofettákat, mint a székelyföldi (gyógy)turizmus pilléreit lehessen hasznosítani, szükség van egy jól összeállított tervre, és annak kivitelezésére, amelynek szükségszerűen részét képezi majd a részletesebb és korszerűbb leltáron túl, a prioritások megállapítása, a lehetséges beruházások/ fejlesztések megjelölése stb. Mindenképp, kiindulásként egy átfogó helyzetfelmérés indokolt.