A szatmárnémeti székesegyház

Mai (végleges) alakját a 19. század harmincas éveiben, több szakaszban történő átépítés nyomán nyerte el. Alapja az egykori alacsony, egytornyú régi plébániatemplom (épült: 1786–1798), amit még a várban álló régi plébániatemplom helyett emeltetett a szatmári plébánia, miután az romba dőlt. A megkezdett munkát Klobusitzky Péter megyés püspök fejezte be. Ekkor készült el az emeletesnek tervezett két sekrestye és a püspöki kripta is. Ő készíttette a székesegyház kanonoki székeit (stallum), a papnövendékek padjait a szentélyben és a szószéket is. Ezt a templomot alakíttatta át Hám János püspök, hogy az egyházmegye rangjához illő székesegyháza legyen püspökségének. Az átalakítás terveit Hild József európai hírű műépítésszel készíttette el. Neki köszönhetően a székesegyház monumentális portálét, kupolát, két tornyot, klasszicista jelleget kapott.

(Forrás: Wikipedia)

Muhi Sándor

2003 Szatmárnémeti. (Városismertető.) Második, bővített kiadás. Szatmárnémeti.

2008 Építészet Szatmáron. (Hírlap Könyvek.) Szatmárnémeti.

Honlapok

https://hu.wikipedia.org/wiki/Római_katolikus_székesegyház_(Szatmárnémeti)

http://szatmariegyhazmegye.ro/url/A-szekesegyhaz-bemutatasa

A szatmári székesegyház a Szatmári Római Katolikus Püspökség megalakításának (1804) következményeként, több szakaszban nyerte el mai alakját, belsejét folyamatosan gazdagították értékes kegytárgyakkal, iparművészeti, képzőművészeti alkotásokkal. Sekrestye, egyházművészeti gyűjtemény és a nagy püspökök (Hám János, boldog Scheffler János) emlékét őrző tárlatok találhatóak benne. Kiváló orgonája nagyszabású koncertek lebonyolítására is alkalmas. Egyháztörténeti, helytörténeti, kultúrtörténeti jelentősége vitathatatlan a térségben, az egyik leglátogatottabb turisztikai célpont a városban.