A nyomáti középkori templom és harangláb

E falut az 1567-es portaösszeírásban Monyat, 1580-ban Moniad és Monijat néven írták, de mellette a falu régi védő szentje után kapott Boldogasszonyfalva néven is szerepel. A hagyomány szerint egy Moniat nevű remetéről kapta a falu nevét, aki egy kis kápolnát épített a ma is álló templom helyére. A következő században, egy 1634-ben kiadott oklevélben Monyárd, Monyásd néven beszélnek a faluról. Rákóczi György bizottságot küldött Apaffi György felügyelete alatt, Bozed (ma Bazéd) és Monyárd (Nyomát) falvakban a vallási viták megoldása végett. Ebben az oklevélben elrendelte, hogy annak az egyháznak ítéljék a templomot és annak vagyonát, amelyik többségben van.

A falu lakói katolikusok voltak, a reformáció után viszont megoszlott a gyülekezet a reformátusok és unitáriusok között. Az 1634-es határozat következtében a többségben lévő unitáriusok kapják meg a templomot, a reformátusok pedig mellette fatemplomot építettek.

Később még az 1700-as években is a Monyát nevet használják, így minden bizonnyal csak a 18. század végén, 19. század elején térnek át a Nyomát név használatára. Nyomát unitárius temploma a falu közepén helyezkedik el, 13. századi épület. Kelet–nyugat tájolású teremtemplom, félköríves szentéllyel. Fából épült haranglába a templomtól délnyugatra fekszik, a 18. században épült. A templomot fából készült kerítés övezi.

Nyugati homlokzata háromszögű oromzatba végződik, két kis méretű átlós támpillér fogja közre, bejárata is ezen az oldalon található. Fából és kőből készült portikusz előzi meg a bejárati ajtót. A fából épített portikusz után következik a téglából emelt, melyen egy félköríves nyílás látható, mindkettő cseréppel fedett.

A hajó déli oldalán két, félköríves ablak nyílik, amelyek már az átalakított formákat mutatják, hiszen úgy az ablakokat, mint a hajót kiszélesítették. Ugyancsak ezen az oldalon egy befalazott ajtó is volt, amiből napjainkban csak néhány, régészek által feltárt sáv látszik, ez valószínű a déli bejárat ajtaja lehetett.

A félkörívben záródó szentély déli falán szintén két kisebb méretű, rézsűs, félköríves ablak töri át a falat. Orbán Balázs művéből tudjuk, hogy a templom északi oldalán állt egykor a sekrestye, melyet a 19. században lebontottak, ajtaja szintén félköríves volt. A kisméretű, félkör alakú szentély, a keskeny, félköríves ablakok, a félköríves diadalív a romantika jellemzői, ezek alapján Árpád-kori templomként emlegetik.

A templom belsejét freskók borították, amelyből ma a hajó keleti és déli falán csak töredékek látszanak. Sajnos egyelőre kis felületen vannak a feltárások, ezért nem lehet meghatározni az ábrázolás témáját, annyi bizonyos, hogy zöldes-barnás színt használtak. Orbán Balázs ottjártakor is freskók tünedeztek ki a vakolat alól, véleménye szerint bizánci hatást mutatnak.

A hajót 18. századi kazettás famennyezet borítja, a középső kazettán ez a felirat olvasható: „Hoc opus sic bonum et acceptu[m] cora[m] salvatore nos[t]ro Deo. 1 Tim. 2.w 3. Votum Parochi Joh[annis] Halmagyi et curat[o]r[is] Georgii Markodi Civiumque Eccl[esiae] Peth[ri] Nagy, S. Mich[aelis] Sos, Andr[ea?] Kadar, Peth[ri] Nagy I Georgii Killyen, Nicolai Kovacs, Georg[ii] Cseh, Martini Csaki, Relictae Petri Jakab.” Egy másik kazettán pedig ez áll: „Kovacs Peter asztalos tsinalta Anno D: 1735. 8 juli.”

A hajó és szentély között félköríves diadalív van, ennek északi falán helyezkedik el a falazott mellvédű szószék, amelyen a következő feliratot olvashatjuk: „Az egy igaz Isten és a Jézus Krisztus tiszteletére tsináltatta Szombatfalvi Georgy A. D. 1695 Die 18 May”. A szentélyt dongaboltozat fedi, déli falán egy csúcsíves szentségtartó fülke található.

Bakó Mária

2007 Közép-Nyárádmente középkori templomai. Szakdolgozat a X. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára. Kolozsvár.

Benkő Károly

1860 Marosszék ismertetése. Kolozsvár.

Jakó Zsigmond

1997 Erdélyi Okmánytár II. (1301–1339.) Budapest.

Orbán Balázs

1870 A Székelyföld leírása. IV. Budapest.

A templom a térség egyházi építészeti örökségének értékes része.