A nyárádszentsimoni középkori templom és harangláb

A templom középkori eredetét egyrészt az oklevelek, másrészt és főképpen a stílust hordozó kövek, különösen a román és a gótikus koriak bizonyítják. Nagyon sok templom középkori eredetéről a templomok védőszentjei is vallanak. Szent László erre vonatkozó dekrétumában a felsorolt szentek templomai a legrégibbek közé sorolhatók, ilyen Szent Simon is. A védőszent Szent Simon a 12 apostol egyike volt, s ebből is következhetünk a régi falu rangos, tekintélyes voltára.

Nyárádszentsimonnak 1332-ben plébániatemploma van, papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben 3 régi banálist fizet és 4 dénárt, 1334-ben 3 régi banálist és 1335-ben 5 banálist.

A templom a 19. sz. közepén épült újjá, a középkori gótikus templom maradványinak felhasználásával. A Szent István idejéből fennálló egyházközösségnek a szomszéd falvak (Havad, Geges, Rigmány) filiái voltak. Középkor katolikus lakói Nyárádszentsimon templomába jártak. Gegesről 1649-ig vagy 1662-ig, Havadról 1665-ig, Rigmányból 1667-ig ide járnak istentiszteletre reformátusok. A 16. században reformátusok lesznek és Havadnak a filiája.

A régi templomot az 1797. évi vizitáció nagyon rossz, megromlott állapotban találja és elrendeli újjáépítését, amit meg is valósítanak. Orbán Balázs leírásában már újból épült templomról beszél, amely régi és érdekes. Homlokzata kazettás mennyezet, melyben az ősi Nap szimbólum is megjelenik. A bejárati templomkaput négy szerényen faragott faoszlop tartja, melynek kapuja egyszerű deszka kapu. Az ácsolt kapulábakat félköríves koszorú fogja össze. A hársfa alatti hosszúkás alaprajz, porticus emlékeztet a fedeles padokra, az ún. „szakállszárítókra”. Oldalát az utca felül sűrű cserefaoszlop ácsolat képezi. Ajtaja egyszerű lécajtó.

A református harangláb a 18. században épült. Úgynevezett rokolyás tetejű harangláb, mert alakja női rokolyára emlékeztet. Négy főoszlopos építmény, a harangokat tartó négy oszlopot külön biztosító fagerendás szerkezetbe foglalták. Így két teteje van: az egyik a harangokat védi, a másik a támasztó szerkezetet. Korábban zsindely fedte, a mostani tetőzet sokat rontott szépségén. A harangláb szép ácsmunka. Az egyszerűen bárdolt cserefa gerenda patakmederből kiemelt lapos kövekből készített aládúcolás. Orbán Balázs szerint „a falunak 1836-ban újraöntött régi harangja van, melyről Nemes Elek lelkész azt jegyezte be az egyházközség jegyzőkönyvébe, hogy 778 évig szolgált”.

Furu Árpád

A templom és a harangláb a térség egyházi építészeti örökségének értékes része.

Benkő Károly

1868–1869 Marosszék ismertetése. Kolozsvár.

Léstyán Ferenc

2000 Megszentelt kövek. Marosvásárhely.

Orbán Balázs

Székelyföld leírása.