A nyárádszentannai középkori templom

Nyárádszentanna nevét először 1332-ben említik írott források a pápai tizedjegyzékben, ahol Sancta Anna néven jelenik meg. A település ma már teljesen összenőtt Nyárádszeredával, de református egyháza megtartotta függetlenségét.

Nyárádszentanna református temploma a 14. században épült, mely a település délkeleti részén, egy kis domboldalon helyezkedik el. Kelet-nyugat tájolású teremtemplom, sokszögzáródású szentéllyel. Virgil Vătăşianu szerint, annak ellenére, hogy már az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel a falu, nem biztos, hogy ekkor már állt temploma. Fa harangtornya a templom nyugati vége mellett van, amelyet a 17. században építettek. A templom nyugati oldalán két támpillér áll, középen az ajtóval, északi sarkát egy átlós támpillér támasztja.

A templom déli oldalát a hajó hosszoldala és a szentély oldala alkotja, a bejárat elé portikuszt építettek, amely felett kétfelől egy-egy rézsűs, félköríves ablak töri át a falat. Az itt található bejárati ajtó is félköríves. A régi gótikus ajtó pálca tagozatos keretét lebontották, egy részét a portikusz alapjába helyezték.

A hajó északi oldalát három támpillér erősíti, ezek között félköríves ablak világítja meg a belső teret. A templomot körülvevő támpillérek valószínű a régi boltozat súlyának a levezetésére szolgáltak. A hajót átalakították, amit még középkorinak lehet tulajdonítani az a sokszögzáródású szentély, a támpillérek, a templom belsejében található szentségtartó fülke és a félköríves diadalív.

A nyolcszög három oldalával záródó szentély déli és keleti sarkait cement lefedésű, lépcsős támpillérek támasztják. A déli oldalon a hajó és szentély kapcsolódásánál dupla támpillér van, amelyből arra is lehet következtetni, hogy két fázisban épült a templom, ezt a falak eltérő vastagsága is megerősíti. A szentély déli oldalán két, rézsűs, félköríves ablak töri át a teret, sokkal keskenyebbek, mint a hajón levők. A 20. század elején még megvoltak a régi ablakok részei, Orbán Balázs leírja, hogy mérműveik még épségben voltak, oszlopszerű kőválaszték osztotta két körívre az ablakot. Erre a körívre egy kör alakú forma volt fektetve és az így keletkezett hézag kétoldalt kis háromszöggel volt betöltve.

A templom belsejében félköríves diadalív választja el a hajót a szentélytől, amelynek északi felére helyezték el a falazott mellvédű szószéket, felette a fából készült szószékkoronát, amelyet Lázár János gróf készíttetett 1766-ban és szintén ő fizette a hajóban levő kazettás mennyezet elkészítésének költségeit is. A szentélyben található karzat alatt egy álló téglalap alakú falfülke áll. Ugyancsak a szentély északi falán találunk egy késő gótikus szentségtartó fülkét is, két széle ívesen kanyarodik, háromszögben végződve, lefaragott profillal. Formája a késő gótika korára enged következtetni.

A hajót és a szentélyt is kazettás famennyezet borítja, mely a 18. században készült, a kazetták felületét zöldre festették, az egyik kazettán héber felirat található, amely a 90. zsoltárt idézi. A nyugati és keleti falon fából készült, festett karzatot építettek, amelyek a 18. században készültek. A hajó alatt egy befalazott kripta van, de helye nem látszik.

A templom több átalakításon, javításon ment át a 17–19. században. A rossz megtartású talaj miatt a templom alapja is elmozdult, több építészeti elem is megrongálódott, amelyek újabb és újabb erősítéseket, javításokat vontak maguk után. Benkő Károly leírja, hogy ottjártakor a diadalíve meg volt hasadva, leomlással fenyegetett.

Bakó Mária

2007 Közép-Nyárádmente középkori templomai. Szakdolgozat a X. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára. Kolozsvár.

Benkő Károly

1860 Marosszék ismertetése. Kolozsvár.

Jakó Zsigmond

1997 Erdélyi Okmánytár II. (1301–1339.) Budapest, 1997.

Orbán Balázs

1870 A Székelyföld leírása. IV. Budapest.

Vătăşianu, Virgil

2001 Istoria artei feudale în Tările Române. Cluj-Napoca.

A nyárádszentannai középkori templom a térség egyházi építészeti örökségének értékes része.