Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   p   r   s   t   u   v  

A nagykárolyi Károlyi-kastély




A javaslatot benyújtó intézmény: RMDSZ

A javaslatot benyújtó személy: Hegedüs Csilla


Leírás

Az épület története a 15. századig nyúlik vissza, a nagykárolyi birtok első írásos említései pedig a 14. századból származnak. Az oklevelekben 1335-ben szerepel először a Károly nevű település, majd egyre többször említik a Károlyiak birtokai között. A település a 15. században kerül teljesen a Károlyi család tulajdonába, ebben egy 1419-es királyi adomány erősíti meg őket. A ma is használt Nagykároly településnévvel 1428-ban találkozunk első alkalommal.

A nagykárolyi első épület egy a forrásokban domus lapideaként említett kőház, amelyet Károlyi Lancz László emeltetett 1482-ben. A szatmári rendek, a király illetve a tulajdonos levelezéséből kiderül, hogy az épület nem töltött be védelmi szerepet, csupán lakóépületként használták.

A török előretörésének veszélyei 115 évvel később arra késztetik a birtok gazdáját, idősebb Károlyi Mihályt, hogy a négyszögű alaprajzú várat sáncárokkal, lőrésekkel ellátott bástyákkal vétesse körül. Mihály báró két fia, Ádám és László az ismételt török fenyegetések miatt, 1661-ben, a vár további, hatékonyabb megerősítése mellett döntött. Ezen átalakítások teljesen új formát adnak az épületnek, amely már egy erősebb támadás ellen is védelmet nyújthatott védőinek és lakóinak.

Az 1666-ra megépült nagykárolyi vár egykori képéről akkori alaprajza árul el lényeges információkat. Az alaprajzon megfigyelhetőek a bástyák, a kaputorony, a komplexum belterületén egy kút illetve szárazmalom. A korabeli külsőről egyetlen ábrázolás maradt fenn, mely a főhomlokzatot mutatja, ahol a védőfalak és bástyák lőrésekkel vannak áttörve. Ugyanitt nyílik a vár főbejárata, minimális építészeti dekorációval, félköríves nyílással. A falakon belüli épület köralakú saroktoronnyal van ellátva. A vár falai előtt megfigyelhető a védekezésre szolgáló paliszád is.

A 18. század elején az épület tulajdonosa a Rákóczi-szabadságharc történetében meghatározó szerepet játszó Károlyi Sándor, aki mindössze kisebb javításokat eszközölt az épületegyüttesen. Ő csupán a szabadságharc idején a támadások okozta károkat kényszerült kijavíttatni, ahogy ez történt 1704-ben, amikor a császári csapatok támadásai miatt az épület több helyen is károsodást szenvedett. A javítási munkálatok egy évig húzódtak, Károlyi Sándorné felügyelete alatt.

1792-ben a tulajdonos Károlyi József, az ő idejében épül át barokk kastéllyá a nagykárolyi épület. Az átépítési munkálatok 1792 őszén veszik kezdetüket. A módosítások alkalmával az alapokat és néhány főfalat meghagytak, teljességgel lebontották azonban a várat körülölelő védőfalat, a várárkokat betömték. Az építkezés gyors ütemben haladt, hisz 1793 decemberére az új kastély tető alá került. Az új épület belső udvaros klasszicizáló késő barokk stílusú kastély, körülötte angolparkot alakítottak ki. A Vasárnapi Újság 1859-ben a következőket írja a nagykárolyi kastélyról és kertről: „Az új kastély Nagy-Károlynak nagy díszére szolgál, szép angol ízlésű kerttel van övezve, melly a lakosoknak igen kedvenc sétahelye."

1847-ben Ybl Miklós végez átalakításokat az épületen. Amit ekkor változtattak a kastélyon, a későbbi átalakítások miatt nem maradt meg, úgy, mint több más, többször átépített épület esetében, és sajnos hiányoznak azon megbízható források, melyek alapján az egyes építési szakaszok pontosan elkülöníthetőek volnának.

Középkori lovagi kastélyokat idéző mai neogótikus alakját az épület 1893–1896 között nyerte. E periódusban tulajdonosa Károlyi István, a magyar arisztokrácia egyik kiemelkedő személyisége. A terveket a szászországi születésű Meinig Arthur készíti el, kinek művei között tartjuk számon a tiszadobi Andrássy-kastélyt, a budapesti, Baross utcai Wenckheim-palotát és még számos impozáns 19. századi kastélyt és palotát. Az épület érdekességei közé tartozik, hogy arhitektúrája a Loire-mente reneszánsz kastélyait juttatja eszünkbe, ezek közül hasonlóságokat a leginkább Chenonceau és Amboise kastélyaival mutat. Meinig Arthur munkái között a legközelebbi analógiákat a már említett tiszadobi Andrássy-kastély részleteiben találjuk.

Az új épületet Meinignak mindenképp úgy kellett kigondolnia, hogy az minden részletében a grófi rangot, a tulajdonos családjának ősi mivoltát reprezentálja. A kastély főfalaiként megőrizte a barokk, 18. századi falakat, ezeket a különböző méretű és formájú tornyok hozzáillesztésével tette mozgalmassá. Azért, hogy a középkor hangulatát sikeresen felidézzék a kastélyt helyenként vizes, másutt pedig száraz árokkal vették körül. Ekkor fedik be a szintén 18. századi belső udvart, és ennek helyén egy hatalmas kétszintes szalont alakítanak ki.

A belsők kapcsán az első az előtér, ahova a főbejáraton keresztül jutunk. Legérdekesebb eleme egy ajtó, mely kapcsolatot teremt a nagy szalonnal. Az ajtó metszett üvegén megfigyelhető a család címere, illetve jelmondata, FIDE VIRTUTE FAMAM QUÆRE.

A központi nagy csarnok mennyezete virágdíszes, gerendás síkmennyezet, három oldalán nyitott, árkádos folyosó fut körbe, negyedik oldalán díszes, csavart fabalusztrádos, kétfordulós márványlépcső vezet az emeletre. A termet két kandalló is ékesíti, egyik a bal oldali falon, a másik a hátsó falon, a lépcsőfeljáró alatt helyezkedik el. Utóbbi vörös márványból készült és díszítésében megtaláljuk a Károlyi címer részleteit. Az előbbinél mozgalmasabb, barokkosabb a bal oldali fal kandallója, melyet fehér márványból faragtak. A színes, virág és geometriai mintás öntött 19. század végi mozaikpadló eredeti állapotában fennmaradt. A Borovszky Samu szerkesztette 20. század eleji vármegye-monográfia bemutatja a terem egykori berendezését. Innen tudjuk, hogy a bútorzata angol stílusú volt, ezek mellett bőrkanapékkal, bőrfotelekkel, cserepes virágokkal, vadászagancsokkal, értékes vázákkal tették otthonosabbá a belsőt.

Az egykori ebédlő mennyezetét növénymintás stukkók díszítik, s támaszként megjelenik két, fölfelé sudarasodó márványoszlop. Borovszky említésre méltónak tartja ezt a termet „vörös bőrbútoros, kényelmes ebédlő"-nek nevezi, és a kertbe „...verandaszerű, széles kőhídon jutunk ki belőle”. Sajnos az ebédlő berendezéséről nem maradtak fenn képi források, így egykori berendezése és kialakítása kapcsán csak a vármegye-monográfia adataira hagyatkozhatunk.A kápolna bordás keresztboltozattal fedett. Eredeti állapotában megmaradt kőpadlója, szentélyét jelenleg kisméretű barokk oltár díszíti.

Az első emelet legdíszesebb terme a grófnő szalonja. Alaprajza megegyezik az alatta lévő földszinti, terjedelmes előcsarnokkal. Tükörboltozatát barokkos jellegű stukkódísz ékesíti. A terem egykori berendezését a már idézett vármegye monográfia ismerteti: „Bútorzata és kárpitja virágos mintás. Érdekes régi családi szekrények is találhatóak benne és egy felettéb nagybecsű festmény, Mária Terézia arczképe, amit ő maga adott gróf Károlyi Antalnak, hívséges hős generálisának. E fogadó terem erkélyéről pompás kilátás esik a kertre, szökőkutakra, avatott kezek remekeire.” A fentebbiek mellett vázák, piperetárgyak és textilek díszítették a grófnő szalonját.

Az épületet park övezi, mely szintén a 19. században nyerte el mai formáját, az angolkertek jellemző példáját követve.

Az 1989-es rendszerváltás után a már igencsak lelakott és kifosztott Károlyi-kastély átfogó felújítására 2008-ban nyert Európai Uniós pályázatot a város vezetése. A munkálatok 2009-ben kezdődhettek meg.

A több mint két éven át tartó felújítás befejeztével a kastély alagsortól padlásig, illetve a tetőzetig kívül-belül teljes egészében megújult. Az épület struktúráját megerősítették, a kastély minden egyes falát újravakolták és lefestették. Ezt megelőzően az épület vezetékes vízzel és villanyárammal való megfelelő ellátását, illetve a termek gázzal való fűtését is megoldották. A termek egy része újra lett parkettázva, több helyen a folyosók padlózatára új mészkőlapok kerültek. A lovagteremben (a kandalló előtt) 50 négyzetméteren mintás padlóburkolatot cseréltek. A korábban is létezett mellékhelyiségeket felújították, illetve újakat is beépítettek, a kastély kívülről is teljes egészében megújult. Természetesen a díszítőelemeket is restaurálták a felújítás folyamán.

A felújítás 2012-ben fejeződött be, a kastély ma kulturális központként működik, Erdély egyik legszebben felújított főúri rezidenciája. 





Forrás

Bálint Zoltán

1914 A francia reneszánsz és a Loire-völgy kastélyai. Művészettörténeti tanulmány és ismertetés. Budapest.

Borovszky Samu (szerk.)

1908 Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Budapest.

Éble Gábor

1893 Károlyi Ferenc gróf és kora. Budapest.

1897 A Károlyi grófok nagykárolyi kastélya és pesti palotája. Budapest.

Fatsar Kristóf

1998 Franz Sebastian Rosenstingl kerttervezői tevékenysége Károlyi Antal szolgálatában. Ars Hungarica. (1–2)

2008 Magyarországi barokk kertművészet. Budapest.

***

1885 A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. II. A család megbízásából kiadja Károlyi Tibor, sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. Budapest.




Indoklás

Nagykároly első számú látnivalója a romantikus, régi lovagvárakra emlékeztető, impozáns Károlyi-kastély, mely gyönyörű angolparkjával, felújított dísztermeivel, gazdag gyűjteményeivel a régió kihagyhatatlan látványossága.

Erdély egyik legimpozánsabb épülete, és egyben egyik legszebben felújított főúri rezidenciája. Nem csak a Károlyi családnak állít méltó emléket, bemutatva annak történelmi jelentőségét, hanem kulturális központként a magyarság egyik fontos találkozóhelye.

A Szatmár megyei magyar közösség számára kiemelten fontos épület, Európaiságunk egyik legszebb példája. 



Utolsó frissités: 2015-12-11 16:02:09