Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   p   r   s   t   u   v  

A máréfalvi faragott és festett székelykapuk




A javaslatot benyújtó intézmény: RMDSZ

A javaslatot benyújtó személy: Hegedüs Csilla


Leírás

A székelykapu nagy fedeles, kötött, többnyire díszített kapuépítmény. Valószínűleg a régi nemesi udvarházak hatására kerültek a falusi székely porták elé. Két bejárója van, gyalogos és fogatos, melyek kapulábait a kontyfának nevezett szemöldökgerenda köt össze. A galambdúcos, vagy anélküli tetőszerkezet csipkés zsindellyel kerül befedésre. Kapunyitói deszkázottak, vagy alul deszka, felül léces megoldásúak. Általában csertölgyből készül, népi ácsolási technikával. Többnyire faszegekkel és kovácsoltvas szegekkel, fekvő helyzetben állítják össze, majd felállítják, álló helyzetben faragva ki és festve fel a díszítő motívumokat. A falu férfijai kalákával állítanak össze egy-egy kaput, melynek felavatása ünnepi esemény a falu életében.

Nyírő József így írja le milyen szerepet tölt be a székelykapu a székely közösség életében: „A székely ház mértékadó dísze és koronája a székely kapu, melyet valósággal családtagjának tekint a gazda. Levágja az erdő fáját, de az elpusztult élet helyében újat teremt, mert a székely kapu tényleg él, és részt vesz mindennapi küzdelmes életének vérkeringésében; élővé válik azáltal, hogy a székely a lelkét leheli belé, amikor kifaragja, és Isten nevét vési rá szelíd és áhitatos betűkkel…”

Székelyföldön szinte mindegyik faluban találhatunk egyedi, faragott székelykaput. Ezek közül kiemelkedő művészi értéket képvisel Máréfalva, ahol a falu lakossága szívén viseli a kapuk sorsát, a kapufaragó mesterség továbbéléséről próbálva gondoskodni. Udvarhelyszéken talán itt látható a legtöbb székely kapu, melyeknek muzeális értéke vitathatatlan. A faluban több mint 200 székelykaput találhatunk, melyek mind magántulajdonban vannak, ezek közül 25 régisége és egyedisége miatt műemlékkapunak van nyilvánítva. Az itt található faragott-festett legrégebbi székelykapu 1858-ból való, mely a katolikus papi lak bejáratát díszíti.

A máréfalvi székelykapu-készítés jellegzetessége, hogy a faragott díszítéseken kívül egyedi festett motívumok kerülnek a kapukra. A kapufaragó mesterek a népi díszítő művészet sok ősi elemét és formáját megtartották, felhasználták kapuik készítése során.

A máréfalvi festett kapuk alja általában zöld színű, a Földet szimbolizálva, felül kékre festett, az eget megtestesítve. Az égen általában a Hold, a Nap, a csillagok helyezkednek el, különböző virágfonatokkal, virágmotívumokkal átszőve, összekötve.

A festett motívumok mellett említést kell tennünk a kapufeliratokról is. A kapu készítésének dátuma mellet gyakran szerepelnek a kapukon intések, jó tanácsok, üdvözlő szövegek, Istenhez intézett hálaadó szövegek. Néhány kapufelirat Máréfalváról:

 

Szives vendéglátó e kapu gazdája,

A hazug s álnokot végképpen kizárja. (Máréfalva, 483. Számú kapu, 1968.)

 

Ha erre visz utad ha megcsalt a rossz barát,

Térj be hozzánk vándor, itt nyughelyet találsz. (Máréfalva, 116. 1970.).

 

Béke a be menoknek

Üdv a ki jövoknek. (Máréfalva, 178. 1858.)

 

Isten segedelméböl épült a máré falvi közönség költségén 1858. October 21.én (Máréfalva, katolikus plébánia kapuja, 1858.)

A máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület 1999 óta évente megszervezeti a Székelykapuk Napja elnevezésű rendezvényt, mely alkalmat nyújt tudományos, néprajzi konferenciákra és találkozókra mindazok számára, akik a néphagyomány, a népi kultúra, a népi mesterségek elkötelezettei. A Székelykapuk Napján tartott tanácskozásokon Hargita megyei néprajzkutatók, muzeológusok, kapufaragók részvételével ún. „Kapu-fórum” jött létre, amelyik szeretné felvállalni az Udvarhely vidéki falvak öreg kapuinak egységes adatlapok alapján történő feltérképezését és számítógépes feldolgozását.

2009-ben kezdődött el a székely kapuk felújításáért küzdő, ezek restaurálását célzó Utcakép, falukép program, amelyet a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület, Máréfalva Helyi Tanácsának, valamint Hargita Megye Tanácsának segítségével működtet és nemcsak az udvarhelyszéki kapukra összpontosít, hanem a megye más értékes alkotásait is szárnya alá vette.

2012-ben a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület alapítóját, Kovács Piroska nénit az RMDSZ, valamint Hargita Megye Tanácsa felterjesztése alapján az Európai Bizottság Europa Nostra-díjjal tüntetett ki „Kiemelkedő hozzájárulás” kategóriában, a máréfalvi székely kapuk megmentéséért végzett munkájáért.

– Ez a díj nem egy embernek szól, ez Máréfalva, Székelyföld sikere is – jelentette ki Piroska néni. 





Forrás

Kovács Piroska

2000 Székelykapuk Máréfalván. Mentor Kiadó, Marosvásárhely.

2008 „Orczád verítékével...” Máréfalva a történelem sodrában. Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Székelyudvarhely.

 

Honlap – http://www.kapuinfo.ro/hu/szekelykapu-szabadido-marefalva-satu-mare.html




Indoklás

A székelykapu, Székelyföld egyik jelentős szimbóluma, mely hozzátartozik a régió és az egyes települések arculatához népi építészeti együttesnek, épített örökségének tekintendők. Székelyföld kulturális örökségét képező kapuk már az első pillantásra elárulják a régió sajátos stílusjegyeit, melyek, mint minden más esetében magukon hordozzák az egyedi vonásokat, mint például a szín a mintázat, a kertlécek sajátos formája. A máréfalvi székelykapu-készítés jellegzetessége, hogy a faragott díszítéseken kívül egyedi festett motívumok kerülnek a kapukra.

Máréfalva lakossága példaértékű munkát folytat a faluban található székelykapuk megőrzésének érdekében. Mindemellett, a máréfalvi közösség tevékenysége példaértékkel bír más faluközösségek számára.



Utolsó frissités: 2015-12-11 15:02:22