A kaplonyi Páduai Szent Antal templom, ferences kolostor és a Károlyi grófok kriptája

Páduai Szent Antal templom

Kende vezér fiai: Kücsid/Kusid és Kaplony a Képes Krónika szerint megkeresztelkedésük után itt alapítottak egy bencés monostort, természetesen templommal együtt.

Ez az első templom (Szent Márton tiszteletére lett szentelve) egyes feltételezések szerint 1080-ban épült, és háromhajós kora-románkori, bazilika típusú volt.

Sajnos ennek a templomnak sem kedvezett a tatátjárás, mert 1241-ben felgyújtották a monostorral egyetemben. Amikor a tatárok elhagyták Magyarországot 1242-ben, a Kaplony-nemzetség tagjai, Simon fiai, Péter és Eudus újra építették a templomot és monostort.

A török idő (1526-1689) sem kedvezett a templomnak, nagyon súlyosan megrongálódott. Jobb idők a templom történetében akkor kezdődtek, amikor a Kaplony-nemzetségből származó gróf Károlyi Sándor elhatározta, hogy a kaplonyi monostort és annak templomát helyrehozza.

Három hónappal a szatmári békekötés után, 1711. augusztus 18-án megirt alapító levelében a monostor és templom helyreállítási szándéka mellett azt is kifejezésre jutatja, hogy az újonnan betelepített svábok lelkigondozásra a monostorban ferenceseket szeretne látni.

Mindkét vágya 1719-ig teljesült. A ferencesek letelepedtek az általa építetett emeletes kolostorba. A templom pedig barokk stílusban újult meg, és az Ige megtestesülésének titkát, karácsonyt ünnepelték benne, ez lett a titulus és a templom oltárképe, ami mind a mai napig látható a szentségi kápolnában, mert a nagy földrengést is átvészelte.

A negyedik, ma látható neoromán stílusban épült templom és kolostor együttes 1848-ban készült el, gróf Károlyi György bőkezű adakozásának köszönhetően, az 1834-es földrengés alkalmával romba dőlt barokk templom és kolostor helyett.

Gróf Károlyi György főúr, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója a kor híres építészét, Ybl Miklóst kérte meg, hogy tervezzen új templomot, kolostort és kriptát, s a munkálatokat vezesse le.

Ezt a templomot Hám János püspök Szent Antal tiszteletére szentelte fel. Így Páduai Szent Antal lett a templom patrónusa, ezért látható a főoltár fölött az őt ábrázoló festmény.

A tornyok magassága 29 m, amit megnövel a 2,40 m magas kereszt.

Eredetileg a Károlyi Sándor által építetett ferences kolostor emeletes volt, viszont a mai egy szintes formáját a földrengés után, Ybl átalakításai, átépítései után nyerte el.

A kolostor bejárata fölött látható, Szent Ferencet ábrázoló dombormű, emlékeztetett és a több tíz éves kényszer távollét után, 2008. augusztus 3-ától újra emlékeztet az épület eredeti rendeltetésére, mert újra ferencesek élnek benne (öten).

A domborműn olvasható felírás (pax et bonum – béke és jóság) a közismert ferences köszöntés.

dr. Tempfli Imre nyomán

A Károlyi grófok kriptája

Károlyi Sándor eredeti gondolata az volt, hogy, elődeinek és magának egy családi mauzóleumot épít Kaplonyban. A kápolna alatti családi sírbolt elkészülte után Károlyi Sándor már nem élt sokáig. 1743. szeptember 8-án halt meg erdődi kastélyában. Holttestét innét hozták át és temették el Kaplonyba kilenc hónap múlva 1744. június 22-én.

Ez a kripta a templommal és kolostorral együtt az 1834-es földrengéssel elpusztult. Amikor Ybl 1842-ben az új grófi sírbolt megtervezésébe kezdett, visszalopta a régi románstílusú templomok kereszthajóját – bár ez csak a toronyból illetve madártávlatból látszik – azzal, hogy a kriptát a templom szentély mögötti részéhez kapcsolta. A kripta tehát románstílusban épült.

A kriptában található szarkofágokat négy csoportba lehet osztani: a legrégibbek az 1600-as évek elején készültek Pozsonyban. Anyaguk bronz, amelyet festett képek borítanak, készítőjük pedig egy számunkra ismeretlen kézműves. Mára egyetlen egy ilyen koporsó látható.

A második csoporthoz tartozókat az 1700-as évek első felében készítették, valószínűleg szintén Pozsonyban. Ezek már hármas koporsók és nagy rokonságot mutatnak a bécsi császári kripta koporsóival. 

Az 1700-as évek végén készült szarkofágok szintén hármasak. Külső rézborításukat gazdag domborművekkel díszítették.

Károlyi Tibor 1892-ben kívül és belül a kriptát is renováltatta. Ugyanekkor rendelt meg a család egy Keresztrefeszített Krisztust a firenzei Pietro Bazzanti nevű szobrásztól. Az egy tömb kararai márványból kifaragott remekmű 1898-ban érkezett meg Kaplonyba. Ugyancsak ekkor tájt hozták el azt a márványoltárt is, amelyet Károlyi Tibor külön rendelt meg.

A háromhajós kriptát 1904-ben átalakították, hogy még több személyt temethessenek ide. Az oszlopok közötti részt téglával befalazták, a falakban pedig téglalapszerű üregeket készítettek, amelybe a koporsókat egyszerűen csak be kellett tolni. Az üregeket márványlappal zárták el, amelyre aztán a halott nevét és születésének, illetve halálának az évszámát vésték.

A Károlyi családnak jelenleg 36 tagja alussza itt örök álmát. Az ő koporsójukon kívül van itt még két ezüsturna, amelyben Károlyi Antal és Károlyi József feleségének a szíve van bebalzsamozva. 

Utoljára 1943-ban volt itt temetés. 

A családi mauzóleum ajtaja csak 1948-ban nyílt meg a kíváncsi látogatók előtt.

dr. Tempfli Imre nyomán

Magyar Árpád – Zvara Edina: A kaplonyi ferences rendház könyvtárának régi állománya

Dr. Tempfli Imre: A kaplonyi monostortemplom

Dr. Tempfli Imre: Kaplony. Adalékok egy honfoglalás kori település történetéhez

www.kaplonyibaratok.ro

www.kaplony.ro

www.temple-tour.eu

www.szatmarmegye.szatmar.ro/url/Kaplony