Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v  

A gelencei Jancsó udvarház




A javaslatot benyújtó intézmény: Gelencei Polgármesteri Hivatal

A javaslatot benyújtó személy: Cseh József


Leírás

A Jancsó udvarház Gelencén, a Ladia falurészben található. A terület, ahol fekszik, a Basa, Mihálcz és Biroga (Gelencén kihalt nemesi családok) családi birtokok egyesülésével jött létre a 18. század elején, és mintegy 300 ha területet foglalt magába. A nemes nagynyújtódi előnevet viselő Jancsó István perceptor 1727-ben költözött át Gelencére, feleségül véve Biroga Máriát.

Mitől különös ez a hely? Mikor belépünk a mai udvarházat körülölelő területre, egyszerre tárul elénk a múlt, jelen és jövő. A hegy alatti Jancsó családi temető egy nagy múltú családról tanúsít, a házhoz közelítve a legendák életre kelnek. A falubeliek még őrzik emlékét a ház utolsó Jancsó lakóinak, kiket apjuk, Jancsó György féltve, szigorúan nevelt, megtiltva tőlük, hogy rangon alul házasodjanak, így a család utolsó sarja is kihalt 1993-ban, Jancsó Péter személyében. E család adja az épület egyik varázsát, hisz annak környékén éltek még Jancsó István III. királyi titkár, Jancsó János III. minorita zárdafőnök, Jancsó Antal II., a Wesselényi-féle lovak tenyésztője Háromszéken, Jancsó Imre, királyi udvari titkár Bécsben, majd magyar belügyminisztériumi tanácsos, Jancsó Benedek történész, publicista, az MTA tagja és még sorolhatnánk a család nevezetességeit.

A ma álló udvarház mintáját a közelében állott, Jancsó József 1841-ben leégett udvarháza képezte. Az 1990-es években már szörnyű állapotba került épület a 2005-ös állagmegerősítő és restaurálási munkálatokkal mentődött meg. A Kulturális Örökség Napjai (KÖN) Európa-szintű rendezvénybe gelencei helyszínként bevont épület és környéke 2008. szeptember 21-én 250 érdeklődőt vonzott a helyszínre, köztük a Jancsó család elszármazott tagjait is, életre keltve az évszázadokon át a falubeliek számára elzárt területet és hajdani legendákat. A körülötte levő terület is több kutatás tárgyát képezte, értékesnek bizonyult a 105 darab, magas életkorú enyves égerfával és az álcsúcsos nedűgomba egyetlen lelőhelyeként is a Kárpát-medencében.





Forrás

Bodor Ferenc

1992 Eper és medve. Ökotáj. (2)

Bakk Endre

1883 A Bak és Jancsó családok története. Budapest.

***

2001 Jancsó Benedek emlékezete. Budapest.

 




Indoklás

A Jancsó család egykori otthonául szolgáló udvarház napjainkban helyszínül szolgál a család leszármazottainak találkozó helyként, ugyanakkor kulturális szerepe is van. Évente megszervezésre kerül a Jancsó Napok, amely a település egyik kiemelkedő kulturális rendezvénye.



Utolsó frissités: 2015-12-11 12:42:16