A bonchidai Bánffy-kastély

A Kolozsvárról Désre tartó műútról Válaszút után letérve már messziről feltűnnek a Kis-Szamos túlsó, védettebb jobb partján a Bánffyak egykori bonchidai kastélyának kiemelkedő tornyai. A fénykorában Erdély Versailles-aként számon tartott bonchidai Bánffy kastély ma is a Kárpát-medence egyik legszebb történelmi épülete.

A Bánffy család a legrangosabb és legősibb erdélyi családok egyike, mely eredetét a honfoglaló Tomaj nemzetségből származtatja. Első ismert ősük Dénes (+1241) szolnoki főispán, nádor és tárnokmester. A 14. században élő Dénes ősük dalmát bán, az ő fia I. László (a bán fia). Innen ered a Bánffy családnév. A család számos közéleti személyiséget adott a magyar nemzetnek, megkerülhetetlen szerepet játszva a magyar politikai és kulturális életben. A családról további információk találhatók a bibliográfiában.

Bonchida 600 éven át a Bánffy család birtokában volt, melyet maga Luxemburgi Zsigmond király adományozott a családnak 1387-ben. Noha nem kétséges, hogy a Bánffyaknak ebben a birtokközpontjában már a XIV–XV. századtól is kellett állnia egy udvarháznak, csak 1512-ből és 1547-ből származó adatok szólnak a bonchidai kúriáról. Az 1668 és 1674 közötti időben folyó építkezésekre utaló adatokból következtetünk arra, hogy a régi udvarházat egy jóval kiterjedtebb, hengeres saroktornyokkal és kaputoronnyal erődített védőövbe foglalták be. 1680-ban egy katonai jelentés a környék erődítményei között Bonchidát mindjárt a Kornis család szentbenedeki kastélya után említi. Bánffy (II.) Dénesnek (1638 k.–1674) – két vármegye, Kolozs és Doboka főispánjaként, Kolozsvár, Szamosújvár és Somlyó főkapitányaként, I. Apafi Mihály fejedelem sógoraként – igénye és lehetősége is lehetett a nagyméretű, reprezentatív reneszánsz kastélykompozíció kialakítására.

Bánffy (IV.) Dénes gróf 1735-ben 12 éves gyermekként örökölte a birtokot, ifjúkora Bécsben telt el, ahonnan Mária Terézia főlovászmestereként visszatérve, 1747-ben kezdett az épület barokk átalakításához. Dénes gróf építkezései – Mária Terézia erdélyi főlovászmesteréhez méltóan – először a reneszánsz kastély előtti díszudvart körvonalazták. Ez 1747 és 1751 között épült föl a kaputorony előtti területen, ott, ahol 1736-ban még a kastély paliszáddal kerített külső udvara helyezkedett el, már akkor „lóoskolával”, istállókkal, hintószínnel és cselédségi lakásokkal. Az új, patkóíves alaprajzú épületegyüttes szerepe az előbbivel mindenben egyezett, de kivitelezése és az építkezés minősége azonban már tulajdonosának bécsi tapasztalataihoz igazodott. Az épület párkányzata fölött attika vonul végig, mely helyt adott a Johannes Nachtigall faragta barokk szobor- és urnagalériának, amely 36 mitológiai tárgyú, Ovidius Metamorphoses című műve alapján készült szobrot foglalt magába. Ezek az erdélyi laikus barokk szobrászat legjelesebb példái.

Bánffy József (megh. 1858) még atyja életében lett Bonchida ura. 1820 táján lebontatta a reneszánsz kastély kaputornyát, és egybenyittatta a barokk díszudvart a reneszánsz kastély udvarával. Ezzel az átalakítással két külön épületrész alakult ki az egykori keleti szárny helyén.

Ezekkel az építkezésekkel párhuzamosan a park is átalakult: az előző századból örökölt, szigorú francia parkot Bánffy József alakíttatta romantikus tájkertté.

Bánffy Miklós, Magyarország külügyminisztere, író, közéleti személyiség, az erdélyi magyar kulturális intézmények megteremtője és mecénása volt a kastély lakója a II. világháború végéig. 1944 őszén a visszavonuló német csapatok bosszúból fölgyújtották a kastélyt, s az épülettel együtt a lángok martalékává lett a pompás berendezés is, annak a megbecsülhetetlen kincsnek nagy része, amelyet a Bánffy család tagjai az 1700-as évektől kezdve lakóhelyük díszítésére felhalmoztak.

Bíró József leírása alapján elképzelhetjük "a nagy ebédlőtermet, amely vitrinjeivel, pocelánjaival levegős, napos derűt áraszt, bár méreteiben egy középkori lovagteremnek felel meg. A szebbnél szebb bútorokkal berendezett szobák között a Mária Terézia-szalon kék és sárga színeivel válik ki, meg az arcképcsarnokos billiárd-szoba és a kerek bástya könyvtárszobája..., a lépcsőházban álló páncélok és a legérdekesebb erdélyi különlegesség, a GBG betűkkel ellátott sakk-készlet. Nagy művészettel faragott, bécsiesen öltözött koronás, vagy föveges mellszobrok állnak a figurák talapzatain: király és királynő, nemes testőrök, parasztok meg lovagok. A nagy teremben sakkozott ezekkel Bánffy György (1787-1822), Erdély gubernátora, miközben a lakájok ide-oda cipelték a nem éppen könnyű bábukat."

1947-ben a kastélyt államosították. Az 1950-es években az egyik, még működő szárnyában termelőszövetkezetet létesítettek. A karbantartás teljes hiánya miatt a kastélyépület is súlyos károsodásokat szenvedett, a falubeliek építőanyagnak használták fel. A kolozsvári szépművészeti múzeumnak sikerült megmentenie néhány szobrot az egykori barokk udvarból.

A hatvanas években a műemlékvédelmi hatóság - miután egy koprodukciós film forgatásán másodszor is fölgyújtották - elindította a kastély rehabilitációját, de pénzalapok hiányában a kezdeményezés végül eredmény nélkül maradt. Később az épületet építőanyag-lerakatként használták, a kastélykertet pedig legelőként, az értékes fák jelentős része pedig tűzifaként végezte.

Az államosítás után Bánffy Katalin, Bánffy Miklós lánya, aki az 1950-es évektől Marokkóban, Tangerben él, peres úton visszakapta az épületegyüttest, melynek helyreállítására 2001-ben,  a Transylvania Trust alapítvány által szervezett nemzetközi program indult. Ennek eredményeként megalakult az Épített-örökség helyreállító szakképző központ, melyben építész, mérnök, művészettörténész és tájépítész egyetemi hallgatók tanulnak, és segítenek a kastély felújításában. A Transylvania Trust, erdélyi épített örökség védelmével foglalkozó Alapítvány 2007-ben 49 évre oktatási és kulturális központ létrehozása céljából koncesszionálta a birtokot, és vezeti a kastély felújítási munkálatait.

A kivételes helyreállítási koncepció, és az alapítvány által sikeresen lebonyolított nemzetközi oktatási programoknak köszönhetően, 2009-ben a bonchidai Bánffy kastélyban működő Nemzetközi Épített-örökség felújító  szakképző program elnyerte az Európai Unió/Europa Nostra nagydíját.

A történelmi környezet kitűnő helyszínként szolgál kulturális rendezvények szervezésére. A Bánffy kastélyban működő szakképző központ, oktatási és kulturális programjai segítségével a történelmi környezet hasznosítását szorgalmazza, meg kívánja ismertetni a társadalommal a történeti épületek és tájak értékeit.

A kastély helyreállításával párhuzamosan zajlik az épületegyüttes bevonása a nemzetközi és kiemelten a Kárpát-medencei kulturális és turisztikai élet vérkeringésébe. Ennek elsődleges feltétele a történelmi környezet jelentőségének tudatosítása egy olyan kulturális programsorozat keretében, amelyen részt vesz a helyi közösség apraja-nagyja, valamint hazai és külföldi látogatók egyaránt.

A Bonchidai Kastély Napok hozzájárul épületek értékének és társadalomban betöltött szerepének tudatosításához, ugyanakkor ráirányítja a helyi közösség, valamint a rendezvény résztvevőinek figyelmét a hagyományok, a kulturális örökség megőrzésének fontosságára. A megvalósított programok segítségével az együtt élő nemzetiségek kölcsönösen megismerhetik egymás kultúráját, hagyományait, szokásait, elősegítve a párbeszéd kialakulását. A rendezvény egy teljes hétvégét felölelő kulturális tevékenység-sorozat felnőttek és gyermekek számára, amely 2002-es indulása óta egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Az események tervezése során a nemzetiségi sokszínűséget figyelembe véve járnak el a szervezők (Bonchidán egyforma számban élnek románok, magyarok és romák). A program célcsoportja a helyi közösség, illetve a hazai és külföldi látogatók. A meghívottak között néptáncegyüttesek, klasszikus- és könnyűzenei együttesek, színtársulatok szerepelnek, a gyerekek bábszínházi előadásoknak örvendezhetnek, részt vehetnek játékokon, rajzversenyeken és alkotóműhelyeken. A rendezvény barokk-, blues-, jazzkoncerttel, lovasbemutatóval és művészeti kiállításokkal kedvez a látogatóknak.

A partnerség alapvető eleme a rendezvényeknek. A Transylvania Trust Alapítvány szakmai szervezetként, tevékenységeit sok esetben a helyi közintézményekkel közösen valósítja meg, ugyanakkor több civil szervezettel is együttműködik.

Bicsok Zoltán – Orbán Zsolt

2012 „Isten segedelmével udvaromat megépítettem…” Történelmi családok kastélyai Erdélyben. Gutenberg Kiadó, Csíkszereda.

Erdélyi Gyopár 1997/6. – az Erdélyi Kárpát Egyesület közlönye

Dávid Gyula

2011 A bonchidai Bánffy kastély. Idea könyvtér, 2011.

Marosi Ildikó (közzéteszi)

2002 Bánffy Miklós estéje. Levelek 1944-1949, Váradi Aranka naplója, 1944-1952. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár

http://www.heritagetraining-banffycastle.org/ - Épített Örökség Helyreállító Szakképzés

http://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/bonchida.html

http://www.familyhistory.ro/index.php?id=20061202iinzwdivctghjuye  – A Bánffy családról.

Az Erdélyi Versailles már a nevének köszönhetően is egyedi Erdélyben. A kastély a legnagyobb erdélyi főnemesi rezidencia, Bánffy Miklós gróf otthona, aki magyar külügyminiszterként, íróként, de talán legfőképpen az első világháború utáni erdélyi magyar kulturális intézmények megteremtőjeként, mecénásaként tartunk számon.

A kastély azért is különleges, mert helyreállítása, gondozása egy civil szervezet, a Transylvania Trust Alapítvány feladata. Mivel magánkézben van, ezért felújítására a román állam nem költhet közpénzt, ezért nemzetközi partnerségek és támogatók segítségével zajlik a helyreállítás és működtetés, ami példaként szolgál más műemlék-épületek tulajdonosai számára is.

A kastély gondnokai az épületeggyüttest közösségi célokra használják, oktatási programokat szerveznek: az Épített örökség helyreállító szakképző program 2001 óta működik Bonchidán, eddig több, mint 1500 hallgató vett részt képzésben, a világ 25 országából, valamint Örökség-napokat kisiskolásoknak.  A Kastély napok és más kulturális rendezvények szervezésével pedig meg akarják ismertetni a látogatókkal az erdélyi Versaillest, bebizonyítva, hogy épített örökségünk nemcsak múzeális érték, hanem élő, kortárs része életünknek, mai igényeket kiszolgáló, közös kincs.

A legtöbb látogatót vonzó, itt otthonra lelő rendezvény az Electric Castle zenei fesztivál, melyen fiatalok tízezrei vesznek részt. A négy napos rendezvényen az elektronikus zene legnevesebb európai képviselői lépnek fel. A fesztivál sikerét alátámasztja, hogy 2014-ben a European Festival Awards, Európa legrangosabb zenei fesztiváljainak versenyében beválasztásra került Európa tíz legsikeresebb közepes formátumú fesztiválja köze.

Ennél nagyobb sikernek tartjuk viszont azt a tényt, hogy Európában több ezer fiatalban tudatosították, hogy az erdélyi Kolozs megye egy kis falujában van egy kastély, amelyben lehet szórakozni, ismerkedni, amely összehozza a közösséget. Európában több ezer fiatal várja immár minden évben, hogy ide visszatérhessen.

A történelmi fontosság és érték mellet tehát, olyan erővel rendelkezik most is ez a kastély az erdélyi magyar közösség életében, mely méltóvá teszi a külhoni magyarság értéktárába való felvételére.