A biharvajdai református templom

A református műemlék templom az ősi, Árpád-kori templom helyén épült. 1999 karácsonyának másnapján kigyulladt és leégett, csak a négy fal maradt meg. A helyreállítás közben, falkutatás és régészeti ásatás nyomán, napfényre került a középkori templom alapja. A 12. századi ősi templom kissé trapéz formájú hajóból és félköríves szentélyből állott. Mellette egy faszerkezetű harangtorony állhatott. A 13. században bővítették: nyugati falát lebontották és egy kívül négyzetes, belül enyhén elliptikus alaprajzú rotundával toldották meg. A rotunda északi és déli fala ma is része a jelenlegi templomnak. A rotunda bejárata a déli falban nyílt. Ez a bővítés rendkívül ritka megoldás volt, ami nagyon értékessé teszi e leletet. Méreteivel szinte minden hasonló emléket felülmúl. Ugyanakkor a kis román kori szentélyt is kibővítették egy tágasabb gótikus szentéllyel, amely a nyolcszög öt oldalával záródott, sarkait támpillérek erősítették. A 19. századi nagy átalakítás előtt karzatot építettek a rotundába és a szentélybe is. Az újjáépítés 1810 és 1832 között történt. Lebontották a középkori falrészeket, csak a rotunda külső falai maradtak meg. Az új tornyot a nyugati falba ékelték be, alatta van a bejárat. 1862-ben, egy előző tűzvész miatt, újraépítették a tornyot, majd 1875-ben a tetőt. A zsindelyt bádogra cserélték. 1848–1849-ben kívül-belül felújították. 1976–1977-ben felújították az orgonát. Végül az 1999-es tűzvész utáni újraépítéssel együtt igyekeztek láthatóvá tenni az ősi templom maradványait: alacsony visszaépítkezések az oldalfalakon, az alapfalak többi részének nyomvonalát a padlózatban eltérő rakásmódú téglasávok jelzik.

Leírása

Egyhajós, nyugati homlokzata előtt álló hagymasisak tornyos, félköríves záródású templom. A homlokzatokat lizénás-tükrös falmezők tagolják, melyek mindegyikébe félköríves záródású, keretelés nélküli ablak nyílik, s ez a tagolás fut rá a torony alsó szintjére is. Toronyalatti bejárata szegmensíves, fölötte félköríves, könyöklőpárkányos ablak. A torony párkány fölötti szintje két visszaugratott lábazaton emelkedik s mélyített tükrében egy-egy szegmensíves nyílás kapott helyet. Historizáló homlokzatképzésű a harangállás szintje: lizénák és ívsorok által keretelt mezőbe csúcsíves faltükör mélyül, melyben kettős ablakok, fölöttük pedig körablakok nyílnak. Mindezt óraíves koronázópárkány zárja le. Az egységes, puritán belsőt csak az árkádokon nyugvó, csehsüvegboltozatos nyugati karzat törte meg. 

A templomkertben egy kopjafa áll, amelyen a világháborúban elhunytak névsora olvasható.

Borbély Gábor – Dukrét Géza – Péter I. Zoltán – Stark Erzsébet

2004 Bihar megye útikönyve. I. Prolog Kiadó, Nagyvárad.

Borovszky Samu

1901 Bihar vármegye és Nagyvárad. Apolló Irodalmi Társaság, Budapest.

Bunyitay Vincze

1884 A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. III. Egyházak. Nagyvárad.

Dukrét Géza

2005 Hegyköz. Történeti monográfia. (Partiumi füzetek, 38.) Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad.

2009 Épített örökségünk Bihar megyében. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad.

Emődi Tamás (szerk.)

2004 Örökségünk védelmében. Egyháztörténeti értékek gondozása a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben. Királyhágómelléki Református Egyházkerület Műszaki Osztálya, Nagyvárad.

Rotundával ellátott Árpád-kori templom maradványai láthatók a templom belsejében.