A bihardiószegi Kossuth Lajos-szobor

Kossuth Lajos szobra a református templom mellett áll.

Felirata elöl:

KOSSUTH LAJOS

1802–1894

Felirata hátul:

A szabadság, egyenlőség és

Testvériség lánglelkű apostolának.

B.DIÓSZEG KÖZÖNSÉGE

1896

VISSZAÁLLÍTVA 2002-BEN

Kossuth Lajos mellszobrát 1896. október 24-én állították fel. A diószegi Kossuth-szobor a világon az első kilenc között, a régi Magyarországon az első hat között található, az erdélyi kilenc Kossuth-szobor közül az első, a Bihar megyei három szobor (1899 – Tenke, 1901 – Nagyszalonta) közül az első volt. Kivitelezésére pályázatot írtak ki, melyet Gerenday Antal és fia, Béla, akadémiai szobrászok cége nyert meg. Két szobortípusuk volt. A diószegiek a fiatal korit választották, amely 365 forintba került a talapzattal együtt és 2,5 méter magas volt. A szoboravatásra meghívták Kossuth Ferencet is. Délután két órától ötszáz terítékes ebéd, majd este szabadtéri bál zárta az ünnepélyt.

1932-ben került le a szobor a talapzatáról, s a református templom orgonájába rejtették el. 1941. március 15-én újra kitették a talapzatra. A szobor talapzatát elköltöztették eredeti helyéről, a mostani kopjafák környékéről a templomkert bal sarkába, mai helyére, ahol kivágták a kerítést, betonból új alapot öntöttek, korláttal látták el, s így nyerte el mai végleges formáját. Felmenetel négy lépcső, maga a talapzat hét egymásra helyezett tömbből áll: I: 210x210, II: 160x160, III: 120x120, IV: 79x79, V: 60x60, VI: 51x51, VII: 45x45 cm, a talapzat koronája 65x65 cm, összmagassága 380 cm, a mellszobor magassága 75 cm.

1946 őszén Pap István református kántor és Domokos Barnabás éjnek idején leemelték a szobrot a talapzatáról és kivitték Pap István kisjankai házába, ahol előbb az istálló hídlásában volt elrejtve, majd a ház padlásán. 1988-ban László Béla állatorvos, aki megvette a jankai házat, elhozta a szobrot diószegi házába. 1994. március 6-án az egyház visszakérte a szobrot, 1999. szeptember 4. és 2000. március 6. között Székelyudvarhelyen renováltatta, majd elhelyezték a templomban.

2002. szeptember 15-én, Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából visszahelyezték talapzatára a szobrot. Ez volt az RMDSZ központi Kossuth-ünnepsége. A református templomban Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke méltatta Kossuth cselekedeteit. Gellért Gyula érmelléki esperes köszöntője után Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa tartott beszédet. Az ünnepség  a templom mellett álló szobor mellett folytatódott, zuhogó esőben. Beszédet tartott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Ioan Opriş, a Művelődési és Kultuszminisztérium államtitkára, Kocsi László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. A szobrot újraszentelte Tempfli József római katolikus püspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Gellért Gyula esperes és Cornel Lazăr ortodox lelkipásztor. Ezt koszorúzás követte.

Borbély Gábor – Dukrét Géza – Péter I. Zoltán – Stark Erzsébet

2004 Bihar megye útikönyve. I. Prolog Kiadó, Nagyvárad.

Borovszky Samu

1901 Bihar vármegye és Nagyvárad. Apolló Irodalmi Társaság, Budapest.

Dukrét Géza

2009 Épített örökségünk Bihar megyében. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad.

2012 Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad.

Szabó József (szerk.)

2003 Bihardiószeg fejlődéstörténete. Pro Juventus Diosigensis Egyesület, Bihardiószeg.

Kossuth Lajos mellszobrát 1896. október 24-én állították fel. A diószegi Kossuth-szobor a világon az első kilenc között, a régi Magyarországon az első hat között található, az erdélyi kilenc Kossuth-szobor közül az első, a Bihar megyei három szobor (1899 – Tenke, 1901 – Nagyszalonta) közül az első volt.