A belényesszentmiklósi csonka templomtorony

A Béli hegység lábánál, a Fekete-Körös jobb partján, a Borz-szoros nyugati bejáratánál van. A neve leghamarabb a püspöki tizedjegyzékekben szerepel, 1291–1294 között, Sancto Nicolao formában. 1552. Zenthmiklos. A falu templomának védőszentjéről kapta a nevét.

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 124, BH-I-s-A-01004

Az 1971–1973-as ásatások három templomhajót tártak fel, az első 1100-ból, a második a 12. század második részéből, a harmadik a 13. század második feléből származhat. Ehhez a harmadikhoz tartozott a meglévő torony. Díszítményei alapján össze lehet hasonlítani és építészetileg rokoni kapcsolatokat lehet találni a herinai bazilikával és a herpályi templomrommal. Összehasonlítva a tamáshidai templomrommal, következtetni lehet, hogy a 13. században épült. Ezt igazolják az ásatások is. Stílusa román kori. Valószínűleg a Barsák építtették, a feltehetően háromhajós bazilikát.

Leírása

A falu mellett, a vasúti síneken túl, keletre levő magaslaton fekszik. Itt található egy szabadon álló, román kori sudár torony, a hajdani templomtorony romos része, valamint két egymásra épült templom alapjai. A toronymaradvány négyszög alaprajzú, téglából épült, 4,60x5,80 m alapterületű, 16 m magas. Mészkő alapja mutatja, hogy egy régebbi alapra épült. Északi és déli oldalán magas árkádok látszanak. Legfelsőbb szintjén román kori ikerablakok láthatók, az elválasztó oszlopocskákkal. A félköríves záródású, téglakeretelésű ablakok falpillérek által határolt, mélyített mezőben vannak. Az oszlopok négyzet alakú fejezetben végződnek, geometrikus motívumokkal. Eredetileg a toronytól keletre folytatódott a templom, amely magassága és a torony formája alapján bazilikális lehetett. 

Avram Alexandru – Godea Ioan

1975 Monumente istorice din Ţara Crişurilor. Editura Meridiane, 1975.

Borovszky Samu

1901 Bihar vármegye és Nagyvárad. Apolló Irodalmi Társaság, Budapest.

Borbély Gábor – Dukrét Géza – Péter I. Zoltán – Stark Erzsébet

2004 Bihar megye útikönyve. II. Prolog Kiadó, Nagyvárad.

Bunyitay Vincze

1884 A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. III. Egyházak. Nagyvárad, 1884.

Crişan, Ioan

2006 Aşezările rurale medievale din Crişana (secolele X–XIII). Editura Muzeului Ţării Crişurilor, Oradea.

Dukrét Géza

2009 Épített örökségünk Bihar megyében. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad.

2009 Honismereti kirándulások a megyében. In: A Belényesi-medence turistakalauza. EKE  Nagyvárad, 91.

Hajdú-Moharos József

2000 Magyar településtár. Kárpát-Pannon Kiadó, Budapest.

Jakó Zsigmond

1940 Bihar megye a török pusztítás előtt. Sylvester nyomda Rt., Budapest.

Nagy Sándor, K.

1884 Bihar-ország. Nagyvárad. (1884, reprint kiadás, PBMET.)

Román kori egyházi építészetünk egy ritka maradványa.