Szervező: Kriza János Néprajzi Társaság

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és  Történettudományi Szakosztálya 2008. október 18-án tudományos értekezletet szervezett a kolozsvári néprajzoktatás 110. évfordulója alkalmából. A négy intézmény 2009–2014 között ismételten konferenciát hirdetett a kolozsvári (romániai magyar) néprajzoktatás és -kutatás történetének feltárása és népszerűsítése céljából. Az első két rendezvény előadásai 2010-ben, a következő három rendezvény anyagai 2012-ben, az utolsó két tanácskozás kéziratai 2014-ben a KJNT évkönyvében láttak napvilágot.

2015-ben újabb konferenciára kerül sor.

A konferencia előadásai az alábbi témák bármelyikére összpontosíthatnak.
1. Az oktatás neves személyiségei, intézményei, eseményei, eredményei és fordulópontjai (Herrmann Antal, Gunda Béla, Viski Károly, K. Kovács László, dr. Kós Károly, Nagy Jenő, Faragó József); kutatói életpályák, intézmények története; a kutatástörténet több esetben egy-egy személyiséget partikuláris módon kanonizált (egy gyűjtőcsoport tagja, a kultúra bizonyos területének kutatója), ill. bizonyos források alapján kanonizált. Emiatt a köztudatban élő kép egyoldalú és hiányos. Sok esetben nem tudjuk, hogy a lexikon-szerű szócikkekben hivatkozott gyűjtések mikor, milyen körülmények között történtek meg. Illetve, a terepmunka eredményei hol, milyen formában őrződtek meg (családi, archívumi irattár, levelezés, fotók, hangfelvételek, videók.) Kétszeresen megdöbbentő az, hogy friss halottjaink életrajzi adatainak és hagyatékának sorsa olyannyira esetleges, mint amennyire a száz évvel korábban élt gyűjtőké. 
2. Lapoknak, rádióadóknak a populáris kultúrákról forgalmazott képe (Erdély, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Fiatalok, Hitel, Korunk, Művelődés). Örvendetes, hogy rendre elkészül a lapok repertóriuma. A repertóriumok néprajzi vonatkozású tételeinek tanulmányban való összefoglalására is szükség lenne. 
3. Könyvkiadóknak, lapoknak a kutatások és gyűjtések kiadásában játszott szerepe.
4. Csoportos kutatások története, a gyűjtött anyag feltárása; szakmai szerveződések.
5. A népi életforma megismerésére irányuló amatőr és intézményi-egyleti mozgalmak, kezdeményezések, felhívások, pályázatok (táncház, turizmus), kiállítások.
6. Archívumokban és magántulajdonban található néprajzi gyűjtések, gyűjtemények.
7. Közösségek életvilágának művészi (szépirodalmi, festészeti, zenei, foto) és zsurnalisztikai reprezentációi; színpadra átdolgozott folklóralkotások, népszokások.
8. A rokontudományok (irodalom- és művészettörténet, régészet, történelem, nyelvészet, földrajz, szociológia) és az etnológia kapcsolata. 
9. A népi kultúra reprezentatív hordozóinak, éltetőinek (faragó, énekes, táncos, vőfély) életpályája, kapcsolathálója, tudása, az általuk nyújtott szolgáltatás (fotók, kéziratos feljegyzések). 
10. Néprajzi érdeklődésű tanárok egy-egy kollégiumban generációkat ösztönöztek a régió hagyományainak gyűjtésére. Kollégiumi archívumokban, diáklapokban vajon nyomon követhető egy-egy gyűjtési felhívás hatása?
Az előadások egyaránt reflektálhatnak a 19. századra, a két világháború közötti, az 1989 előtti és utáni korszakra. A jelentkezőknek figyelmébe ajánljuk az alábbi szempontokat: a kutatások és kutatásmódszerek individuális/csoportos sajátosságai; a kutatók generációs hovatartozása, szakmai és személyi kapcsolathálója; a népi (paraszti) kultúra és más kultúrák (városi, elit, népszerű, csoportkultúra) viszonya és kapcsolata; a kutatás kontextualizálódása (publikálás, recepció, elutasítás, elkallódás). S bár a konferencia elsősorban Kolozsvárra kívánja terelni a figyelmet, az előadások a Kolozsvárral érintkező életműveket, kezdeményezéseket és eseményeket is bemutathatnak.
A konferencia időpontja 2015. október 16.

A jelentkezéseket 2015. május 29-ig várjuk az alábbi címre: erzsebet.tatar@gmail.com