Szervező: Kriza János Néprajzi Társaság – BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet – KAB – EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya

Felhívás

A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya 2008. október 18-án tudományos értekezletet szervezett a kolozsvári néprajzoktatás 110. évfordulója alkalmából. A négy intézmény 2009–2013 között ismételten konferenciát hirdetett a kolozsvári (romániai magyar) néprajzoktatás és -kutatás történetének feltárása és népszerűsítése céljából. Az első két rendezvény előadásai 2010-ben, a következő három rendezvény anyagai pedig 2012-ben a KJNT évkönyvében láttak napvilágot, a 2013-as konferencia előadásai 2014-ben kerülnek közlésre.

2014-ben újabb konferenciára kerül sor.

A konferencia előadásai az alábbi témák bármelyikére összpontosíthatnak.

1. Az oktatás neves személyiségei, intézményei, eseményei, eredményei és fordulópontjai (Herrmann Antal, Gunda Béla, Viski Károly, K. Kovács László, dr. Kós Károly, Nagy Jenő, Faragó József); kutatói életpályák, intézmények története; a kutatástörténet több esetben egy-egy személyiséget partikuláris módon kanonizált (egy gyűtőcsoport tagja, a kultúra bizonyos területének kutatója), ill. bizonyos források alapján kanonizált. Emiatt a köztudatban élő kép egyoldalú és hiányos. Sok esetben nem tudjuk, hogy a lexikon-szerű szócikkekben hivatkozott gyűjtések mikor, milyen körülmények között történtek meg. Illetve, a terepmunka eredményei hol, milyen formában őrződtek meg (családi, archívumi irattár, levelezés, fotók, hangfelvételek, videók.) Kétszeresen megdöbbentő az, hogy friss halottjaink életrajzi adatainak és hagyatékának sorsa olyannyira esetleges, mint amennyire a száz évvel korábban élt gyűjtőké. (A KJNT-be beiratkozott kutatók nevét sorolom: Antal Árpád, Erdélyi Péter Zoltán, Gub Jenő, Haáz Sándor, István Lajos, Kardalus János, Major Miklós, Palkó Attila, Zsigmond József, Zsók Béla).

2. Lapoknak, rádióadóknak a populáris kultúrákról forgalmazott képe (Erdély, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Fiatalok, Hitel, Korunk, Művelődés). Örvendetes, hogy rendre-rendre elkészül a lapok repertóriuma. Ezek tanulmányban való megírására is szükség lenne. Bizakodással tölt el, hogy a regionális lapokban megjelent gyűjtési adatok, esetleg viták, interjúk, zsurnalisztikai szövegek feltárása árnyalni fogja a hagyományok gyűjtésére tett egyéni kezdeményezések történetét.

3. Könyvkiadóknak, lapoknak a kutatások és gyűjtések kiadásában játszott szerepe.

4. Csoportos kutatások története, a gyűjtött anyagok feltárása; szakmai szerveződések.

5. A népi életforma megismerésére irányuló amatőr és intézményi-egyleti mozgalmak, kezdeményezések, felhívások, pályázatok (táncház, turizmus), kiállítások.

6. Archívumokban és magántulajdonban található néprajzi gyűjtések, gyűjtemények.

7. Közösségek életvilágának művészi (szépirodalmi, festészeti, zenei, foto) és zsurnalisztikai reprezentációi; színpadra átdolgozott folklóralkotások, népszokások.

8. A rokontudományok (irodalom- és művészettörténet, régészet, történelem, nyelvészet, földrajz, szociológia) és az etnológia kapcsolata.

9. A népi kultúra reprezentatív hordozóinak (faragó, énekes, táncos, vőfély) életpályája, kapcsolathálója, tudása, az általa nyújtott szolgáltatás. (fotók, kéziratos feljegyzések)

10. Néprajzi-kulturális régiók/kisrégiók hagyományos kultúrája kutatásának (szakirodalmának) összefoglalása.

11. Az erdélyi hagyományos kultúra területei kutatásának (szakirodalmának) összefoglalása.

12. Települések (falvak és városok) kutatásának (szakirodalmának)  összefoglalása.

 

Az előadások egyaránt reflektálhatnak a 19. századra, a két világháború közötti, az 1989 előtti és utáni korszakra. A jelentkezőknek figyelmébe ajánljuk az alábbi szempontokat: a kutatások és kutatásmódszerek individuális/csoportos sajátosságai; a kutatók generációs hovatartozása, szakmai és személyi kapcsolathálója; a népi (paraszti) kultúra és más kultúrák (városi, elit, népszerű, csoportkultúra) viszonya és kapcsolata; a kutatás kontextualizálódása (publikálás, recepció, elutatásítás, elkallódás). S bár a konferencia elsősorban Kolozsvárra kívánja terelni a figyelmet, az előadások a Kolozsvárral érintkező életműveket, kezdeményezéseket és eseményeket, továbbá erdélyi, romániai kezdeményezéseket, szintéziseket is bemutathatnak.

 

A konferencia időpontja 2014. október 24.

 

Az előadás címét és háromsoros leírását tartalmazó jelentkezéseket Szász István Szilárd szasszilard@yahoo.com címére várjuk 2014. április 25-ig.