Szűcs Máris

ismeretlen

1. Este van, este van, hétre jár az óra,
Minden eladó lány indul a fonóba.

2. Szegény Szűcs Máris is oda indul vala,
De az ég felette hamar béborula.

3. Béborult, béborult, be is alkonyodott,
Szegény Szűcs Márisra végpusztulást hozott.

4. Elment a fonóba, leült egy lócára,
Kihívta egy legény csak egy minutára.

5. Szegény Szűcs Márisnak itt van élte vége:
Pirosra festette földet az ő vére.

6. Lányok, lányok, lányok, rajtam tanuljatok:
Irigy legényekkel ne barátkozzatok!

7. Mert ha barátkoztok, így lészen sorsotok:
Kedden virradóra eláll a szavatok.

 Szűcs Marist először Erdélyi közölte. (Magyar Népd. és Mondák[!], I. 378.) Szebb változata Háromszékről Magyar Népkölt. Gyűjtemény I. 212. és III. 102. lapján. Dallama Színi Károly gyűjteményében: A magyar nép dalai és dallamai. II. kiad. Pest, 1872. 74. l. Színi dicséri csendes és siralmas eredeti magyar dallamát, s azt mondja róla, hogy Sárospatak vidékének minden kunyhójában dalolták az ő idejében.
 Eredete e balladának 1822-re tehető: ekkor halt meg Szűcs Marcsa Mezőcsáton titokzatos halállal. Új Péter népies verselő megénekelte a szép lány gyászesetét egy lírai részletekkel telt elbeszélésben. A felkapott műből alkotott a nép kerek balladát, mely Mezőcsátról az Alföldre, innen Székelyföldre különböző változatokban terjedt el.
 Vikár Bélának sikerült 1896 telén e ballada eredetét így földeríteni. Számot ad erről s a kifejlett, szebb változatokkal az eredetit egybeveti az Ethnographia 1905. évi 5. füzetében. A kevésbé ismert változatok Vikár szerint ezek:
 Lőrincfalváról Kálmány Lajos alföldi gyűjtésében: Szeged népe III. 216–7. l. Szőregi változat uo. III. 8. Palóc változat M. Nyelvőr, XIII. 48. Még van ezeken kívül egy-két messze eltérő s csak távolról rokon változat is, miket szintén tárgyal Vikár az Ethnographiában.
 A felsoroltakon kívül még sok helyen találjuk változatát vagy vonatkozást e szép balladára. Egyik hosszú, 18 szakos változatát Limbay is közzétette gyűjteményében (VI. 139–42.) dalával együtt, mely külföldön is elterjedt. Rövid változatát és három töredékét a Mátyusföldről közli nótástul Kodály Zoltán. (Ethnographia 1905. 300–1.) Pap Gyulánál is megvan (Palóc népkölt. 10–15. l.) Göcsejben is ösmerik. (Kőváry Béla, Göcseji népdalok, 24–25.) Legtökéletlenebb változata Sebestyén Gyula szerint: Benedek Elek Székely Tündérországában. (Vö. Egyet. Phil. Közl. 1889. 410.)
 Az itt közöltek e ballada Erdélyben elterjedését világítják meg újabb változatokkal. Ezeket tanítványaim gyűjtötték össze a szép Székelyföldön .

(Kanyaró 2015: 204.)

60. Szűcs Máris (Medesér)
Lelőhely: KANYARÓ Ferenc 1906b: 232. lap, 1. sz.

60.1. A ballada szövege kéziratban: AKKvár–MsU 2200/F: 16. lap. Kanyaró Ferenc kézírása. Kevés módosítással ezt a szöveget közölte Kanyaró az Ethnographia 1906/4. számában, csak ott kétsoros strófákra tagolta az egész balladát.
A módosításokat felső indexben közöljük.

Szűcs Máris

1. Este van már hétre jár az óra
Minden eladó lány indul a fonóba.
Szegény Szűcs Máris is oda indul vala,
De az ég felette hamar beborula.

2. Beborult, beborult, be is alkonyodott,
Szegény Szűcs Márisnak ^Márisra végpusztulást hozott.
Utolsó estvéjén elment a fonóba, ^{Elment a fonóba, leült egy lócára}
Kihívta egy legény csak egy minutára.

3. Szegény Szőcs[!] Márisnak itt van élte vége
Pirosra festette földet az ő vére.

4. – Lányok, lányok, lányok, rajtam tanuljatok:
Ilyen ^Irigy legényekkel ne barátkozzatok!
Mert ha barátkoztok, így lészen sorsotok,
Kedden virradóra eláll a szavatok.

(Medesér, é. n., gy. n.)

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 632.)