Szeredai fogházban

ismeretlen

1. Nem arról hajnallik, amerről hajnallott:
Magam sorsa1 felől szomorú hírt hallok.
Szerencsétlen sorsa én szegény fejemnek.
Árad napról napra bánatja szívemnek.

2. Szeredai bírák huszonnégyen vannak,2
Mind a huszonnégyen rólam törvényt szabnak.
A huszonötödik írja a levelet,
Egy szép barna kislány diktálja nevemet.

3. Ne diktáld nevemet, az Istenre kérlek!
Az Istenre kérlek, hadd meg életemet,
Szegény Dáncsi András szerette a táncot;
De most mindenfelől zergeti a láncot.

4. Szeredai törvény nagy fogháza alatt
Sok jó édes anya sűrű könnyet hullat.
Ne sírj, anyám, ne sírj: ennek így kell lenni.
Minden nemzetségből egynek rab kell lenni.

5. Rab vagyok, rab vagyok, rabláncot hordozok.
Rabláncot hordozok, szabadulást várok.
Szállj le páva, szállj le a fogház falára,
A szegény raboknak szabadulására!3

1. Mindkét helyen [a következő sorban is]: sorsom.

2. A 2. és 4. strófát vesd össze Ethnographia, 1900. évf. 33. l.

3. A befejező strófát lásd Erdélyinél: Népdalok és mondák, I. 52–53. Vesd össze M. Népköltési Gyűjt. I. 193–194. II. 32. stb. A páva „szabadító madár” s népköltészetünkben a közel kiszabadulást jelenti. Erdélyi id. m. I. 475. Arany–Gyulai: III. 43.

(Kanyaró 2015: 402.)

217. Szeredai fogházban (Backamadaras)
Lelőhely: KANYARÓ Ferenc 1909: 341. lap.

217.1. A rabének eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 40. csomag. Backamadarasi Szőcs József kézírása. A rabéneket a Megesett leány típusú balladával együtt (a ballada végéhez csatolva) jegyezte le Szőcs József. (L. a Szerelmi balladák 78. számú adatát és annak jegyzetét.) Szőcs József prózaként jegyezte le a szöveget. Kanyaró a nyelvjárásra utaló szóalakokat köznyelvire cserélte, egy helyen egy félsor megismétlésével kiegészítette a csonka verssort, az utolsó két sort kihagyta.
 „Nem arol hajnalik a meről hajnalot magam sorsom felől szomoru hírt halak ^hallok: szerencsétlen sorsom én szegény fejemnek árad naprol napra bánatja szívemnek:
 Szeredai törvény ^bírák huszan négyen ^{huszonnégyen} vanak mind a huszan négyen ^{huszonnégyen} rolam törvényt szabnak a huszon őtödik írja a levelet egy szép barna kis lány diktáljo ^diktálja nevemet ne diktáld nevemet az istenre kérlek ^{Az istenre kérlek} had meg életemet szegény Dánczi András szerete a tánczot de most minden felől zergeti a lánczot
 szeredai törvény nagy tornácza ^fogháza alat sok jo édes anya sűrű kőnnyet hulat ne sírj anyám ne sírj ennek így kel lenni minden nemzetségből egynek rab kel leni rab vagyok rab vagy[!]^vagyok rab lánczot hordozok rab lánczot hordozok szabadulást várok szálj le, pávo ^páva szálj le a fogház falárol ^falára a szegény raboknak szabadulásáro ^{szabadulására}: sajnáltolok rozsám a még meg csaltalak a már a jó isten viseje gondodott. _{Ezt a két sort kihagyta Kanyaró.}
 A lap túloldalán: „Irta Baczka Madarasi Szőcs Jozsef 1896. Aprilis 17 dikén irta”

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 741.)