Szép leán, Zsuzsánka
Ádám Joakimné Kurkó Juliánna, 98 éves
– Zsuzsánka, Zsuzsánka, szép leán, Zsuzsánka,
Hogy áll az a köntös, elől milyen kurta?
– Anyám, édesanyám, lelkem édesanyám,
Szabó nem jól szabta, s varró nem jól varrta.
– Zsuzsánka, Zsuzsánka, kedves szép leányom,
Szabó nem jól szabta, s varró nem jól varrta?
Hogy áll az a ruha, elől milyen kurta?
Akkor ment a vőlegén:
– Jó napot, jó napot, Sommáni asszonság!
Hol vagyon, hol vagyon Szép Zsuzsanna mátkám?
– Nincsen itten, nincs itthon, kimene a kertbe,
Szép virágos kertbe szép virágot szedni.
Elment a legén a virágos kertbe, s köszöntötte:
– Jó napot, jó napot, te szép virágos kert,
Hol vagyon, hol vagyon szép Zsuzsánna mátkám?
– Tennapig már itt vót, de ma még nem láttam,
Tennepig már itt vót, de ma még nem láttam.
Hazament a legén, köszönt Sommáninénak:
– Jó napot, jó napot, Sommániné asszon,
Hol vagyon, hol vagyon szép Zsuzsánna mátkám?
– Nincsen itthon, nincsen, elment a mezőre
Szép virágot szedni, s koszorúba kötni.
Kiment a vőlegény:
– Jó napot, jó napot, te szép virágos rét,
Hol vagyon, hol vagyon szép Zsuzsánna mátkám?
– Tennapig már itt járt, de még ma nem láttam,
A tennap még itt járt, de máma nem láttam.
Hazament a legén:
– Jó napot, jó napot, Sommániné asszon,
Hol vagyon, hol vagyon Szép Zsuzsánna mátkám?
– S ki kell már mondanom, mert nem tagadhatom:
Annak fejit vettem, s vérét leengedtem.
Testje tekenyőbe, vére a cseberbe,
Testje tekenyőbe, s vére a cseberbe.
– Testem a testjivel egy sírba nyugodjék,
S vérem a vérével egy patakba folyjék,
Ha te nem sajnáltad a szép leányodot,
S ha te nem sajnáltad a szép leányodot.
Ma is élő, egyik legnépszerűbb balladánk. Vargyas Lajos 302 változata lelőhelyét sorolta fel (II.1976. 122–139.), közöttük csíki: Borszék, „Csík m”, Gyergyóalfalu, Gyergyóditró, Gyergyókilyénfalva, Gyergyótekerőpatak, Gyimesközéplok, Gyimesvölgye-Ugrapataka, Karcfalva helyenevekkel.
Az Édesanyám sok szép szava (Albert Ernő 1989. 154:14-15.) kötet jegyzeteiben 100 régebbi és újabb változatok adataival egészítettük ki, amelyek között egyetlen csíki, csíkdánfalvi gyűjtés található, s a kötetben közölt két változattal együtt csíkból összesen 12 változatának adatait ismertük. A kevés szám a csíki gyűjtések hiányával magyarázható.
A 990-es években Moldvából két 1. Seres András-Szabó Csaba 1991. 284:215., majd 2. Pozsony Ferenc 1994. 79:28.; 3–4. Zsók Béla 1995. 152:103. és 185:144.) a Bukóvinából Dévára és környékére telepedett székelyektől jegyzett le változatokat.
A korábban írt 302 adatot a fenti kötetben közölt 12 változattal együtt 102-vel még az itt felsorolt 4-el egészítettük ki, így a most közölt 6-al együtt 414 változat adatait említhettük.
Népszerűségét és elterjedtségét a felvidéki gyűjtések is bizonyítják. (Ág Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 403:4.) A jegyzetekben azt írták, hogy 119 változatát gyűjtötték össze. Együd Árpád azt közölte, hogy „a vártnál sokkal nagyobb számban került elő tájainkon ez a típus. Az eddigi megállapítások mellett figyelemre méltó, hogy a legtöbb változat Nándorfehérvárra, közelebbről Mátyás királyra utal” (1975. 384. III. 7–21.). A 20. számú megjelent az Édesanyám sok szép szava kötetben.
Vargyas Lajos megállapítása szerint ez a balladánk is francia eredetű, de Európa több népe költészetében ismeretes. Lejegyezték portugál, katalán, spanyol, angol, francia, német, görög és szlovák-morva változatait. A felsorolt népek gyűjteményeiben 462 adata található.
Legutóbb litván változatát említette Modesta Liugaité (2002. 119.).
(Albert Ernő 2004: 311.)
Dallama azonos a 7. számúéval.