Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Szegény csobán legény


Gyűjtő: Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje: 1988-07-15
Gyűjtés helye: Klézse
Közlő: Pozsony Ferenc
Közlés ideje: 1994
Megjelenés helye: Pozsony 1994: 60-62/ 13. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Lőrinc Györgyné Hodorog Luca, Klézse



Dallam



Szöveg

1.    Örözgeté vala szegény csobán legény,
    Szegény csobán legény, ezer báránykáját.

2.    Ezer báránykáját, néztelen sok johát,
    Ezer báránykáját néztelen sok johát.

3.    Ni hol kerekedik egy kerek dombecska,
    Csak odaérkezik három nagy pakulár.

4.    S azt kérdik őtöle, adja oda nekik
    Ezer báránykáját, néztelen sok johát,

5.    Ezer báránykáját, néztelen sok johát,
    Azt feleli nekik: - Nem adom, nem adom.

6.    - Ha ide nem adod, mü fejedet vesszük,
    Ha ide nem adod, mük fejedet vesszük.

7.    - Fejemet veszitek, ha fejemet veszitek,
     Temessetek ingem, temessetek ingem

8.    S ez útnak szélire, s ez útnak szélire,
    S e nagyobb szültümöt fejemhez tegyétek,

9.    S e nagyobb szültümöt fejemhez tegyétek,
    Fejemhez tegyétek, szélvel fujjon szembe.

10.    S e küsebb szültümöt lábamhoz tegyétek,
    S e kicsi kutyámot mellé helyezzétek.

11.    S ehol tü elmentek, egy kertvel mellyékest,
    Ott talán meglássátok az én édesanyámot.

12.    Kapuba fonogat, kapuba fonogat,
     S ingemet gyászolgat, ingemet gyászolgat.

13.    Ő ha azt megkérdi, hogy nem láttatok-e?
    Mondjátok meg neki, hogy ingem láttatok,

14.    Hogy ingem láttatok, hogy megházasodtam
    S a fődnek zsírjával, napnak e húgával. –

15.    Csak ott elémentek a kertvel mellyékest,
    Ők es csak megláták, ők es csak megláták.

16.    Ők es csak megláták az ő édesanyját,
    Kapuba fonogat, kapuba fonogat.

17.    S ő es csak megkérdi, ő es csak megkérdi:
    - Tü nem láttátok-e az én gyermekemet?

18.    Tü nem láttátok-e az én fiacskámot?
    - Mü láttuk, mü láttuk, hogy megházasodott.

19.    De megházasodott a fődnek zsírjával,
    Fődnek e zsírjával, napnak e húgával. –

20.    S ő es sirogatá, ő es sirogatá,
    S oda es rikótá az ő édes lyányát.

21.    - Lyányom, édes lyányom, kedves édes lyányom!
    Hallod-e mit mondanak, fiam megházasodott.

22.    Ő megházasodott fődnek e zsírjával,
    Fődnek e zsírjával, napnak e húgával. –

23.    S akkor az ő lánya igen sírni foga,
    Ő es sírni foga, ő gyászba borula.

24.    S ő gyászba borula, koszorút készíte,
    Koszorút készíte, végig gyászba jára.

    1988. július 15.



Megjegyzés

    A hagyakozó pásztor
    Csak a Székelyföldön és Moldvában bukkantak rá (Vargyas 1976. II. 325-327.). A magyar folklórterületen első ízben 1843-ban jegyezte le Petrás Ince Klézsén, hét évvel korábban a híres Vasile Alecsandri féle román változat előtt (Dmokos 1979. 1420.). A magyar változatait monografikusan Faragó József dolgozta fel (1959, 1961, 1977. 442-451.). Legújabb közleményében azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a román folklórból legkésőbb a XVIII. században vagy még korábban kerülhetett be a magyar balladaköltészetbe, mivel a XIX. század közepén lejegyzett klézsei variáns már csiszolt, műves formájú, amihez hosszabb időre volt szükség (1981. 149-150.). Somoskán Veress Sándor találta meg (1989. 156-161.). Jagamas János 1953-ban Trunkon bukkant rá (1984. 224-225.). Szegő Júlia egy klézsei és egy külső-rekecsenyi változatokkal gyarapította kiadott variánsainak számát (1970. 147-152.). Szályka Rózsa is ismerte (Kallós 1973. 32-34.). Dallamváltozatát más szöveggel, nem Hodorog Lucától lásd Seres - Szabó 1991. 82. sz.


(Pozsony 1994: 253.)