Szabó Vilma kiment...
Csibi Istvánné Bajkó Rozália, 73 éves
Szabó Vilma kiment az erdőbe,
Lefeküdt a citrusfa tövébe.
Édesanyja kiáltotta neki:
- Kelj fel, Vilma, mert meglát valaki.
Szabó Vilma nem vette tréfára,
Kiszökött a szegedi csárdába,
Parancsolá csapláros lányának,
Tíz icce bort hozzon a Vilmának.
De Vilma még meg sem issza borát,
Csendörkáplár megnyitá ajtaját.
Csendörkáplár elkiáltja magát:
- No legények, fogjátok meg Vilmát!
Szabó Vilmát hat csendör vallatja,
A babája ajtóban hallgatja:
- Ne hallgasd, babám, gyászos életemet,
Mert miattad szenvedem ezeket.
Szabó Vilmát hat csendör kíséri,
A babája az ablakon nézi:
- Ne nézd, babám, gyászos életemet,
Mert miattad szenvedem ezeket.
- Szabó Vilma, add meg most magadot,
Hadd tegyük rád a börtönvasakot.
Hadd tegyük rá kezedre s lábadra,
Úgy kísérjünk az örök fogházba.
- Szabó Vilma, valld ki bűneidet,
Hová tetted négy kis gyermekedet?
- Egyet tettem diófa tövébe,
A más kettőt a Duna mélységébe.
Negyediknek én gyilkosa lettem,
S az egész világnak rabja lettem.
Szabó Vilma rózsaszín szoknyája
Megakadt a börtön rostélyába.
- Arra kérem a csendör urakot,
Akasszák ki gombos topánkámot!
Szabó Vilma örökös fegyházba
Térdre borul, Istent úgy imádja:
- Én Istenem, bocsáss meg énnekem,
Négy gyermekem gyilkossa én lettem.
Szabó Vilma örökös fegyházba
Térdre esik, anyját úgy átkozza:
- Verd meg Isten azt az édesanyát,
Ki gyilkosnak neveli a lányát.
Szabó Vilma örökös fegyházba
Térdre borul, Istent így imádja:
- Én Istenem, ha még egyszer szabon lehetnék,
Soha, soha bűnt el nem követnék!
Ma is a népszerű balladák közé tartozik. Vargyas Lajos (II. 1976.262.) 266 változat lelőhelyét sorolta fel, amelyek között csíki: Csíkmenaság, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró, Gyimesfelsőlok 2, Gyimesközéplok, Gyimesvölgye.
1989-ben még kiegészítettük 72 újabb változattal. (Albert Ernő 1989. 162–164:26.j.) Az utóbbi időben megjelent változatok közül még megemlíthetjük: 1. Traian Mîrza-Ilona Szenik 1978. 447:551. 1978. 447:551.; 2–5. Móricz Zsigmond 1991. 32–34:13.a.,b.,c.,d.; 6. B. Kovács István 1994. 245:4.; 7–11. Zsók Béla 1995 89:53.; 188–190:147–149. 236:53.j.; 12–13. Albert Ernő 2000. 74–75:37–38.; 14–15. Sebestyén Dobó Klára 2001. 198–199:148. és 154.
Vargyas Lajos megállapítása, hogy a Szabó Vilmáról szóló ballada őse a moldvai–bukovinai Szabó Erzsi-ballada, amely a XIV. századból származik, és francia eredetű. A ma is ismert ballada a XIX. században keletkezhetett.
(Albert Ernő: 326.)
Dallama azonos a 122. számúéval.