Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Szabó Vilma
Gyűjtő:
Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje:
1978
Gyűjtés helye:
Papolc
Közlő:
Pozsony Ferenc
Közlés ideje:
1984
Megjelenés helye:
Pozsony 1984: 215-216/117. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Jakab József, 65 éves
Szöveg
Szabó Vilma kimegy a kiskertbe,
Lefekszik a diófa tövébe.
Én megláttam, kiáltottam neki:
- Vigyázz, Vilma, mer meglát valaki.
Szabó Vilma nem vette tréfára,
Beugrik az aradi csárdába.
Poroncsolja kocsmárosnéjának:
- Tíz icce bort hozzon a Vilmának!
Szabó Vilma borát meg se issza,
Zsandárkáplár az ajtót rányissa.
Zsandárkáplár elkiáltja magát:
- Nosza, fiúk, megfogtuk a Vilmát!
Szabó Vilmát hat zsandár kíséri,
A babája az ablakból nézi.
- Ne nézd, babám, gyászos életemet,
Mind éretted szenvedem ezeket.
Szabó Vilmát levitték börtönbe,
Levitték a börtön fenekébe.
- Valld ki, Vilma, minden bűneidet,
Hová tetted három gyermekedet?
- Egyet tettem diófa tövébe,
S kettőt tettem Tisza fenekébe,
Negyediknek gyilkosa most leszek,
Úgyis tudom, halálig rab leszek.
Szabó Vilma börtön cellájában,
Letérdel a cella ajtajában.
- Jaj, Istenem, öngyilkos most leszek,
Úgyis tudom, míg élek, rab leszek.
Szabó Vilma megírja anyjának,
Páros párnát küldjön a lányának.
Édesanyja azt üzeni vissza:
Sűrű könnye legyen a párnája.
Megjegyzés
116–117. A gyermekgyilkos anya
Ennek a balladatípusunknak mintegy 280 változata ismeretes (Vargyas 1976. II: 262). Variánsai mindenütt előfordulnak. Legtöbb eddigi balladagyűjteményünk az új stílusú balladákhoz sorolta be (Ortutay–Kríza 1968, 232–235. sz., Csanádi–Vargyas 1954, 196. sz., Albert–Faragó 1973, 242–247. sz.). A háromszoros gyermekgyilkos anya balladájának nemzetközi, történeti és összehasonlító vizsgálata során Vargyas Lajos egy régi ballada újkori átalakításának tartja, amelyben a betyárköltészet motívumai is szerepet kaptak (1976. II: 259–270). Kétségtelen, hogy a ballada középkori előzményekre épül, ezt alátámasztja nyugat-európai rokonsága is.
Formai téren az új stílusú balladákhoz tartozik. Az Új balladák című fejezeten belül tartalmi-tematikai meggondolások miatt került a jóval újabb keletkezésű típusok mögé.
Az eddigi gyűjtők is Háromszék minden kisebb vidékén jelezték meglétét. A Feket-ügy vidékén is a legkedveltebb és a legelterjedtebb élő népballadáinkhoz tartozik. Szinte kizárólag a női énekesek balladarepertoárjának része.
(Pozsony 1984: 269.)
Támogatók
Partnerek
