Szabó Vilma
Jakab József, 65 éves
Szabó Vilma kimegy a kiskertbe,
Lefekszik a diófa tövébe.
Én megláttam, kiáltottam neki:
- Vigyázz, Vilma, mer meglát valaki.
Szabó Vilma nem vette tréfára,
Beugrik az aradi csárdába.
Poroncsolja kocsmárosnéjának:
- Tíz icce bort hozzon a Vilmának!
Szabó Vilma borát meg se issza,
Zsandárkáplár az ajtót rányissa.
Zsandárkáplár elkiáltja magát:
- Nosza, fiúk, megfogtuk a Vilmát!
Szabó Vilmát hat zsandár kíséri,
A babája az ablakból nézi.
- Ne nézd, babám, gyászos életemet,
Mind éretted szenvedem ezeket.
Szabó Vilmát levitték börtönbe,
Levitték a börtön fenekébe.
- Valld ki, Vilma, minden bűneidet,
Hová tetted három gyermekedet?
- Egyet tettem diófa tövébe,
S kettőt tettem Tisza fenekébe,
Negyediknek gyilkosa most leszek,
Úgyis tudom, halálig rab leszek.
Szabó Vilma börtön cellájában,
Letérdel a cella ajtajában.
- Jaj, Istenem, öngyilkos most leszek,
Úgyis tudom, míg élek, rab leszek.
Szabó Vilma megírja anyjának,
Páros párnát küldjön a lányának.
Édesanyja azt üzeni vissza:
Sűrű könnye legyen a párnája.
116–117. A gyermekgyilkos anya
Ennek a balladatípusunknak mintegy 280 változata ismeretes (Vargyas 1976. II: 262). Variánsai mindenütt előfordulnak. Legtöbb eddigi balladagyűjteményünk az új stílusú balladákhoz sorolta be (Ortutay–Kríza 1968, 232–235. sz., Csanádi–Vargyas 1954, 196. sz., Albert–Faragó 1973, 242–247. sz.). A háromszoros gyermekgyilkos anya balladájának nemzetközi, történeti és összehasonlító vizsgálata során Vargyas Lajos egy régi ballada újkori átalakításának tartja, amelyben a betyárköltészet motívumai is szerepet kaptak (1976. II: 259–270). Kétségtelen, hogy a ballada középkori előzményekre épül, ezt alátámasztja nyugat-európai rokonsága is.
Formai téren az új stílusú balladákhoz tartozik. Az Új balladák című fejezeten belül tartalmi-tematikai meggondolások miatt került a jóval újabb keletkezésű típusok mögé.
Az eddigi gyűjtők is Háromszék minden kisebb vidékén jelezték meglétét. A Feket-ügy vidékén is a legkedveltebb és a legelterjedtebb élő népballadáinkhoz tartozik. Szinte kizárólag a női énekesek balladarepertoárjának része.
(Pozsony 1984: 269.)