Sírdogáló János
Ádám Joakimné Kurkó Julianna, 98 éves
Sírva sétált a kapuba János.
- Mért sírsz, szívem, János?
- Ha a kisasszon engedné,
Kapujába béléphetnék.
- Ne sírj, sívem, János!
- Mért sírsz, szívem, János?
- Ha a kisasszon engedné,
Szobájába béléphetnék.
- Ne sírj, szívem, János!
Mért sírsz, szívem, János?
- Ha a kisasszon engedné,
Az ágyába felfekhetnék.
- Ne sírj, szívem, János!
Mért sírsz, szívem, János?
- Hát a kisasszon engedné,
Ruhája alá felnyúlnék.
- Tessék, szívem, János!
A ritkán lejegyzett balladák közé tartozik. Vargyas Lajos (II.1976. 492) 13 változat lelőhelyét sorolta fel. Csíkból egyetlenegy, a gyimesközéploki szerepel. 1989-ben egy adattal tudtuk gazdagítani az eddigieket, így a kötetben közölttel együtt 15 változat adatait rögzíthettük. Csíkjenőfalván 1973-ban töredékét Farkas István elénekelte:
- Mi bajod, angyalom?
- Ha a kisasszony megengedné,
Hogy a szobába bémehetnék.
- S lehet, szívem, János.
S akkor János csak beteg vót.
- Na, mi a bajod, János,
Hol fáj, szívem, János?
- Itt a hasam s hasamvége.
- Lehet, szívem, János.
Farkas István azt is hozzáfűzte, hogy énekelni nem szokták, csak mesében mondták.
(Albert Ernő 2004: 316.)