Sárga hasú kígyó
„Ott hálék ez éjen
Egy kerek dombecskán,
Bément e hasamba
Sárig hasú kígyó.
Csibbedi szivemet,
Eszi e májamat,
Piros vérem szípja,
Dorokam szorissa.
Anyám, édesanyám,
Nyúlj bé kebelembe,
Vedd ki kebelemből
Sárig hasú kígyót!”
„Mintsább kezem nélkül,
Jobb szép lyányom nélkül.
Menj el te bácsidhoz!
Talán ő kiveszi.”
„Ott hálék ez éjen
Egy kerek dombecskán,
Bement e hasamba
Sárig hasú kígyó,
Csibbedi szivemet,
Eszi e májamat,
Piros vérem szípja,
Dorokam szorissa.
Bácsim, édes bácsim,
Nyúlj bé kebelembe,
Vedd ki kebelemből
Sárig hasú kígyót!”
„Mintsább kezem nélkül,
Jobb szép húgom nélkül.
Menj el te nénédhez!
Talán ő kiveszi.”
„Ott hálék ez éjen
Egy kerek dombecskán,
Bément e hasamba
Sárig hasú kígyó,
Csibbedi szivemet,
Eszi e májamat,
Piros vérem szípja,
Dorokam szorissa.
Néném, édes néném,
Nyúlj bé kebelembe,
Vedd ki kebelemből
Sárig hasú kígyót!”
„Mintsább kezem nélkül,
Jobb szép húgom nélkül.
Menj el te mátkádhoz!
Talán ő kiveszi.”
„Ott hálék ez éjen
Egy kerek dombecskán,
Bement e hasamba
Sárig hasú kígyó,
Csibbedi szivemet,
Eszi e májamat,
Piros vérem szípja,
Dorokam szorissa.
Mátkám, édes mátkám,
Nyúlj bé kebelembe,
Vedd ki kebelemből
Sárig hasú kígyót!”
„Mintsább mátkám nélkül,
Jobb szép kezem nélkül.”
Hát mikor kivette,
Mind sárig arany vót.
A szeretteit és szerelmesét szeretetükben próbára tevő szerelmes románc-motívuma általánosan ismert európai ballada- és mesemotívum. Az áspiskígyó szerepeltetése azonban csak a skótoknál és a magyarsággal együttélő, illetőleg vele szomszédos népek folklórjában bukkan fel. Az áspiskígyó Temesvári Pelbárt (1508) szerint gyorsabban öl, mint a vipera, és mint igen rettegett kígyófajta sűrűn fordul elő a régi magyar költészetben és a népdalköltési darabokban is (l. erre: Eckhardt: kny. EPhilK. LIII. köt.-ből 8—9). Az itt közölt csángó változatokhoz és a 265. sz. alatt szereplő, szintén csángó meseváltozathoz megjegyzésként fűzhető, hogy magának e balladának, illetőleg románcnak a gyűjtő csaknem minden tőle meglátogatott csángó faluból ismeri változatát.
Gragger 188. — Ortutay, SzNb. 299—300. — Solymossy: MNépr.2 III, 90—2, 124. — Domokos, MM.3 254. — Leader 251—4. — Ortutay—Kriza 752.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 635.)