Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

I. Régi balladák » A szeretet próbája

Sárga hasú kígyó


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1953
Gyűjtés helye: Forrófalva
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 384-385/121. sz.

Dallam



Szöveg

„Anyám, édesanyám,
Lefeküdtem vala,
Lefeküdtem vala
Csipkebokor alá,

Bébútt kebelembe
Sárig hasú kígyó,
Szorissa dorokam,
Szípja piros vérem.

Anyám, édesanyám,
S aki azt kiveszi,
S aki azt kiveszi,
Félkarját megeszi.”

„Fiam, édes fiam,
Jobban fiam nélkül,
Jobban fiam nélkül,
Mintsább karom nélkül.

„Mátkám, édes mátkám,
Lefeküdtem vala,
Lefeküdtem vala
Csipkebokor alá,

Bébútt kebelembe
Sárig hasú kigyó,
Szorissa dorokam,
Szípja piros vérem.

Mátkám, édes mátkám,
S aki azt kiveszi,
S aki azt kiveszi,
Félkarját megeszi.”

„Mintsem mátkám nélkül,
Jobban kezem nélkül.
Mintsem mátkám nélkül,
Jobban kezem nélkül.”

Bényúlt kebelibe,
Kivegye az kégyót.
De nem kégyó vala,
Hanem arany vala.



Megjegyzés

A szeretteit és szerelmesét szeretetükben próbára tevő szerelmes románc-motívuma általánosan ismert európai ballada- és mesemotívum. Az áspiskígyó szerepeltetése azonban csak a skótoknál és a magyarsággal együttélő, illetőleg vele szomszédos népek folklórjában bukkan fel. Az áspiskígyó Temesvári Pelbárt (1508) szerint gyorsabban öl, mint a vipera, és mint igen rettegett kígyófajta sűrűn fordul elő a régi magyar költészetben és a népdalköltési darabokban is (l. erre: Eckhardt: kny. EPhilK. LIII. köt.-ből 8—9). Az itt közölt csángó változatokhoz és a 265. sz. alatt szereplő, szintén csángó meseváltozathoz megjegyzésként fűzhető, hogy magának e balladának, illetőleg románcnak a gyűjtő csaknem minden tőle meglátogatott csángó faluból ismeri változatát.

Gragger 188. — Ortutay, SzNb. 299—300. — Solymossy: MNépr.2 III, 90—2, 124. — Domokos, MM.3 254. — Leader 251—4. — Ortutay—Kriza 752.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 635.)