Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Rózsa Sándor
Gyűjtő:
Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje:
1979
Gyűjtés helye:
Kézdiszentlélek
Közlő:
Pozsony Ferenc
Közlés ideje:
1984
Megjelenés helye:
Pozsony 1984: 187/90. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Gergely Kálmán, 17 éves
Szöveg
Esik eső, szép csendesen petyereg,
Rózsa Sándor a kocsmában kesereg.
- Kocsmárosné, bort ide az asztalra,
Meg a lányát állítsa ki a strázsára.
- Édesanyám, én a strázsát nem állom,
Amott jönnek a szuronyos zsandárok.
Rózsa Sándor nem vette ezt tréfára,
Felszökött a bársonyszőrű lovára.
- S bársonyszőrű, vigyél engem messzire,
Vigyél engem szentléleki Perkőre.
Lova lába megbotlott egy gyökérbe,
Így fogták el Rózsa Sándort örökre.
Rózsa Sándort feltették a szekérre,
Úgy vitték a városbíró elébe.
Városbíró esszenéz s a kapitány:
- Rózsa Sándor, többé nem ülsz paripán.
Megjegyzés
87–90. Lova lába megbotlott
Egyik legnépszerűbb balladánk. Több mint 230 változata ismert a magyar folklórban (Vargyas 1976. II: 676). A szöveget több mint 45 betyár nevével éneklik. Háromszéken csak Rózsa Sándor nevéhez kapcsolják énekeseink. Az eddigi gyűjtők Háromszéken mintegy 15 változatát jegyezték le. Egyik legkedveltebb és legélőbb betyárballadánk, variánsai mai korlátlan mennyiségben gyűjthetők. Általában lakodalmakon és mulatozások közben énekelték a férfiak. A fiatalok kevésbé igénylik és kedvelik; lassacskán a hagyományőrzőbb női énekesek repertoárjába kerül.
(Pozsony 1984: 265.)
Támogatók
Partnerek
