Rózsa Sándor
ismeretlen
1. Rózsa Sándor bémene egy csárdába,
Két icce bort tétetett asztalára.
– Csaplárosné, arra kérem én magát,
Mondjon nékem egy új hírt az éjszakán.
2. – Rózsa Sándor, én egyéb hírt nem mondok:
Mind itt ittak a szegedi betyárok.
Csaplárosné arra kérem én magát,
Küldje ki a kisebbik szolgálóját.
3. Beméne a szolgáló nagy ijedve:
– Kilenc zsandár jő Szegedről fegyverbe.
Rózsa Sándor se vevé ezt tréfára,
Felugrott a bársonyszőrű lovára.
4. Felugrott a bársonyszőrű lovára,
Úgy vágtatott a szegedi pusztába.
Lova lába megbotlott egy gödörbe,
Ott fogák meg Rózsa Sándort fektébe. ||
5. Arra kérem én a csendőr urakat,
Szabadítsák meg az én jobb karomat.
Szabadítsák meg az én jobb karomat,
Hogy lássam meg bársonyszőrű lovamat.
6. – Rózsa Sándor, nem kell néked paripa,
Rózsa Sándor, nem kell néked paripa.
Paripa lesz néked az akasztófa,
Azon vágtatsz te gyorsan a pokolba.
236. Rózsa Sándor (Héjjasfalva)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 18. csomag (Bűntény és betyárballadák Kanyaró Ferenc másolatában, 10–11. lap)
236.1. „Biztonsági másolat”: AKKvár–MsU 2105: 389. lap. Ismeretlen kéz írása.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 749.)