Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

II. Betyár-, rab- és történeti énekek » Betyárballada

Rózsa Sándor


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1892–1896. májusa között
Gyűjtés helye: Kőrispatak
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 420-421/233. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Rózsa Sándor Bársony lovát nyergeli,
Harminchárom lovas zsandár keresi.
Rózsa Sándor két szép leány ölébe,
Azok adják a zsandárok kezébe.

2. – Adjon Isten, csaplárosné asszonyság!
Nem járt-é itt ma a lovas zsandárság?
– Nem jártak itt ma a lovas zsandárok:
Csak itt ittak a szegedi betyárok.

3. – Csaplárosné, jó vacsorát főzzön kend,
A mellé meg citromos bort hozzon kend.
Juci lányát ide hozzám küldje kend;
Szolgálóját istrázsának tegye kend!

4. Szolgálója fut bé egyszer nagy ’jedve:
– Kilenc zsandár jő béfelé sietve!
Rózsa Sándor ezt nem veszi tréfára,
Felugrik a Bársony nevű lovára.

5. Felugrik a Bársony lova hátára,
Kiugrat a Kamaricer pusztára ,
Lova lába megbotlott egy gödörbe,
Kilenc zsandár ott érte el fektébe’.

6. – Szépen kérem én a csöndőr urakat:
Eresszék fel bár csak fél-jobb karomat!
Eresszék fel bár csak fél-jobb karomat,
Hogy fogjam meg Bársony nevű lovamat.

7. Kilenc zsandár nem hallgat a szavára,
Láncot vernek két kezére, lábára.
Szamosújvár, mért vagy olyan szép sárga:
Rózsa Sándor ide vagyon bezárva.1



Megjegyzés

1. Rokon vele Csehó Pista népballada az Alföldrül. Népkölt. Gyűjt. I. 231.
(Kanyaró 2015: 421.)

233. Rózsa Sándor (Kőrispatak)
Lelőhely: EA 2276: 225. lap, 166. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.
A ballada eredeti lejegyzése nem került elő.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 747.)