Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Rózsa Sándor


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1969
Gyűjtés helye: Vajdakamarás
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 435-436/143. sz.

Szöveg

Rózsa Sándor nagy betyár,
Rózsa Sándor nagy betyár,
Egy vasárnap délután
Sétál a lányok után.

Édesanyja utánna:
„Sándor fiam, jer haza!”
„Édesanyám, nem megyek,
Háborúba kell menjek.”

„Kocsmárosné, édesem,
Van-e bora mézesen?”
„Van egy kicsi, de nem jó,
Nem betyároknak való.”

„Nem vagyunk mi betyárok,
Utonjáró zsiványok,
Nem bántjuk mi a szegényt,
Csak a nagygazda legényt.

Azt sem bántjuk egyébért,
Azt sem bántjuk pénzéért,
Csak szép szeretőjéért,
Csak szép szeretőjéért.”

„Édesanyám, édesem,
Van-e ingem szennyesen?
Ha nincs ingem szennyesen,
Küldök kettőt véresen.

Menjen le a Tiszára,
Menjen le a Tiszára,
Mossa ki szép tisztára,
A fia halálára!”

Bakony erdő gyászba van,
Rózsa Sándor fogva van,
Még vasárnap délután
Vígan sétált az utcán.



Megjegyzés

A leghíresebb múlt századi betyár, Rózsa Sándor (1813—1878) történetét megéneklő balladák mezőségi és erdélyi elterjedését minden valószínűség szerint az is elősegítette, hogy a ballada hőse a Mezőség északnyugati szélén fekvő Szamosújvár börtönében raboskodott, és ott is fejezte be életét. Maga a ballada első formájában a Rózsa Sándor betyárkodása előtti időben keletkezhetett, és a híres betyár neve csak utóbb kerülhetett bele a róla fennmaradt jelentős számú változatba. Rózsa Sándor történetének van csángó változata is (Faragó—Jagamas 173—4), de ezt csak a hős személye köti az itt közreadott balladaváltozatokhoz.

Solymossy: MNépr.2 III, 113—4, 126. — Ortutay—Kriza 772—3.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 637.)