Panga Pali

egy ádámosi jövendőmondó asszony

1. Pozsony város, ej, de híres város,
Benne lakik híres komisszáros.
Panga Palit hamar elfogatta,
Négy katonát melléje állíta.

2. Panga Pali gyémántgyűrűt hordott,
Grófok, bárók udvarába’ forgott.
Hej, Panga Pali, ugyan mivé lettél?!
Kezedre ily vasat mért szereztél?

3. – Hollómadár szállott ablakomra,
Szomorú hírt hozott a számomra.
Akasztófát faragnak az ácsok:
Nékem szólhat a kopácsolások.

4. Hollómadár, gyászos hollómadár,
Ablakomra többé soha ne szállj.
Szállj inkább a rózsám ablakára:
Mondd, hogy vegyen gyászruhát magára.||

5. Becsületre most nem sokat adnak,
Aki gonosz, nehéz vasat annak,
Nehéz vasat kezére, lábára:
Úgy viszik az utolsó útjára.

6. Után’ megyen barna szeretője,
Könnytől ázik patyolat kendője.
Szeretője csak azt sóhajtozza:
Bárcsak soha ne szerettél volna.

 Gr. Majláth [!] utolsó országbírónk orgyilkosai közül úgy látszik, inasát, Spangát ismerték legjobban. Meg is énekelték hamarosan vakmerő tettéért. Leghamarább a pesti közvélemény számolt le vele. Ott kelt szárnyra az urat játszó Spanga e rövid szatírája:

Spanga Pált elfogták,
Fel is akasztották.
Nem eszik már Szikszainál rostélyost,
Sem Zrínyinél fehér-fekete habost.

(Kanyaró 2015: 536.)

333. Panga Pali (Ádámos)
 Lelőhely: MUEKvGyLtár 50. csomag. Kanyaró Ferenc kézírása. Ez a változat tulajdonképpen Kanyaró Ferenc 20. század eleji, második másolata Koncz János gyűjtéséről, csakhogy ezúttal ugyanannak a szövegnek a diákgyűjtő által letisztázott másik kéziratát vette alapul. Ezt az 5. versszak hiányzó első sorának pótlásából tudtuk kétséget kizáróan megállapítani: Kanyaró itt is, akárcsak a „dicsőszentmártoni ” változat eredeti lejegyzésébe, beírta a javasolt kiegészítő sort. És mivel ez a sor más-más a két szövegben, egyértelművé teszi, hogy Kanyaró mikor melyik forrást használta. Az ádámosi változat egyúttal jól példázza azt is, hogy Kanyaró csak ott nyúlt a szövegekhez, csak ott módosított rajtuk, ahol valami miatt – főleg ritmikai hibák kiküszöböléséért – közbe kellett avatkoznia. Nem véletlen tehát, hogy a 20. század elején készített második másolatban is ugyanazokon a helyeken változtatott a balladán, mint az 1896-os gyűjteménybe felvett szövegben.

333.1. A ballada eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 51. csomag. Névtelen diák [Koncz János] kézírása Kanyaró autográf javításaival.

1. Pozsony város hej, de híres város
Benne lakik híres komiszáros.
Panga Palit ^hamar elfogatta,
Négy katona ^katonát strázsát melléje állíta.

2. Panga Pali gyémánt gyűrűt hordott,
Grófok, bárók udvarába forgott.
Hej, Panga pali ^ugyan mivé lettél,
Kezedre ^ily vasat mért szereztél?

3. Holló madár szállott ablakomra,
Szomorú hírt hozott a számomra.
Akasztófát faragnak az ácsok,
Nekem szól^hat a kopácsolások.

4. Holló madár, gyászos holló madár,
Ablakomra többé ^soha ne szállj.
Szálj ^inkább a rózsám ablakára,
Mondd, ^hogy vegyen gyászruhát magára

^{5. Becsületre most nem sokat adnak} _{[Kanyaró betoldása ez a sor]}
Aki gonosz, nehéz vasat annak.
Nekéz[!] vasat kezére, lábára,
Úgy viszik az utolsó útjára.

6. Utan megyen barna szeretője
Könnytől ázik patyolat kendője.
Szeretője csak azt sohajtozza
Bárcsak soha ne szerettél volna.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 795–796.)