Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

III. Új balladák » A megölt legény

Megöltek egy legényt


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye: Sepsikőröspatak
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 146-147/3. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Megöltek egy legényt
Hatvan forintjáért,
Belé vették¹ a Tiszába
Pej paripájáért.

2. Tisza nem szenvedte,
Partjára kivette.
Odament egy hajós legény
Hajójára tette.

3. Odament az apja,
Költi de nem hallja.
A ráncos szárú csizmája²
Lábára van fagyva.

4. Odament az anyja,
Költi, de nem hallja
Gesztenyeszín kondor haja
Vállára van fagyva.

5. Odamegy babája:
Költi és azt hallja:
– Jere, kedves, kis angyalom,
Borulj a vállamra!…



Megjegyzés

1. Vetették
2. Tordátfalván e két sor helyett ezt dalolják:
Udvarhelyi cifra bunda
Hátára van fagyva.

 

 Az előbbinél jóval régibb és tökéletesebb alakja balladánknak. A szép befejezést
kivéve nagyjában megegyezik az Erdélyi János közlésével (Népdalok és mondák I. 377.
Vesd össze Kriza: Vadrózsák, I. 213.) Érdekes, hogy az Erdélyinél található balladát
1862-ben még változatlanul énekelték Torockón. 1872-re már az Alföldön is átalakították,
mint Török Károly gyűjteményéből kitűnik. (Arany–Gyulai: Népkölt. Gyűjt. II. 29.
Csongrádmegyei gyűjtés.) Húsz évvel később már mind a két tetemesen eltérő alakot
tökéletesítve találjuk a Székelyföldön – kétségtelen tanújeléül a soha nem pihenő népelmének.

(Kanyaró 2015: 147.)

 

3. Megöltek egy legényt (Sepsikőröspatak, Tordátfalva )
Lelőhely: EA 2276: 76. lap, 39. sz. Ismeretlen kéz írása Kanyaró Ferenc autográf jegyzetével és
utalásával a tordátfalvi változat eltérő részletére. Ez utóbbi okán gyűjtési helyként Kanyaró feltüntette
Tordátfalvát is.
 A sepsikőröspataki változatnak feltehetően az eredeti feljegyzését vette fel Kanyaró az 1896-os
gyűjteménybe, a balladának nem maradt fenn másolata.
A tordátfalvi változat megtalálható a MUEKvGyLtár 18. csomagjában. Gyűjtője Lukácsi József
VIII. gimn. o. t. A ballada szövege a következő:

1. M[eg]öltek egy legényt
Hatvan forintjáért,
A Tiszába vették
Pej paripájáért.

2. Tisza nem szönvedte,
Partjára kivette.
Oda mönt egy hajóslegény
Hajójába tötte.

3. Oda mönt az anyja,
Költi, de nem hallja.
Gesztenyeszín kondor haja
Vállára van fagyva.

4. Oda mönt az apja,
Költi, de nem hallja.
Udvarhelyi cifra bunda
Hátára van fagyva.

5. Oda megy babája
Kőlti, de jól hallja.
Kelj fől, kelj fől, édös babám,
Borulj a vállamra.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 603.)