Magyarósi Tamás
Honnét házasodol, Magyarósi Tamás?
Én is házasodom, ajh, bé Barassoból –
Vén Vajda Jánosné felnőtt szép leányát.
Vajda Ilonáját.
Hindogál a hintó, sirdogál a leány,
Vissza-visszatekint Magyarósi Tamás:
Mért sirsz, mért keseregsz, jegybeli szép mátkám?
Te tám azt gondolod, hogy énnekem nincsen
Jó tizenkét ökröm, jó vasas szekerem? –
Én azt nem gondolom, jól tudom, hogy vagyon.
Szóval fel-feleli nagyobbik nyoszolyó:
Add ide, add ide, Magyarósi Tamás
Gyönge gyócs ingedet al póka -ruhának! –
Nem adom, nem adom gyönge gyócs ingemet
Al póka-ruhának a beste kurának! –
Hindogál a hintó, sirdogál a leány,
Vissza-visszatekint Magyarósi Tamás:
Mért sirsz, mért keseregsz, jegybeli szép mátkám?
Te tám azt gondolod, hogy énnekem nincsen
Jó csata ménesem, jó esztena juhom?
Én azt nem gondolom, jól tudom hogy vagyon.
Szóval föl-feleli kisebbik nyoszolyó:
Add ide, add ide Magyarosi Tamás,
Selyem sinór öved al póka kötőnek! –
Nem adom, nem adom selyem sinór övem
Al póka kötőnek, a beste kurának.
Kocsisom, kocsisom! forditsd meg a hintót,
S mondd meg az anyjának az ördög adtának,
Ha igy nevelt leányt, így is vegye hasznát.
Kriza János 1864b (Koszorú) – Kriza János egy feljegyzéséből következtetve Magyarósi Tamás azok közé a balladák közé tartozik, melyeket Gálffy Sándor töredékesen talált meg és utólag kiegészített. (Vö. MTAKK 413: 30) – Ua. in MNGY III. 1882: 14/7. sz. Egy szórendi cserétől eltekintve változtatás nélkül közölte újra Gyulai Pál a balladát, melyről úgy vélekedett, hogy „nem emelkedik föl a tragikai hangulathoz, de a komikaihoz sem száll le, bizonyos közepet tart a kettő között.” (MNGY III. 1882: 427/7. sz.) – Ua. in SZNGY I. 1956: 75–76/35. sz. Szabálytalan szakaszokra tagolt szöveg.
(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 622.)