Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

II. Betyár-, rab- és történeti énekek

Lengyel dal


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1859–1863 között
Gyűjtés helye: ismeretlen
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 359/171. sz.
Forrás:

Ürmösi Kálmán énekeskönyvéből


Szöveg

1. Búsul a lengyel hona állapotján,
Mert Poniatovszki nincsen a csatáján.
Kesereg a vajda és az egész pórság,
Zokogva kiáltja: ó, arany szabadság!

2. A német arany s ezüst után sóhajt,
A portugallus finom gyapjat óhajt,
A hiú francia csak hírért csatázik,
Egyedül a lengyel szabadságra vágyik. ||

3. A török szultán óhajtja szeráját,
A porosz büszkén nézi katonáját,
A magyar jobb létért, az olasz hitéért,
Egyedül a lengyel harcol szabadságért.



Megjegyzés

171. Lengyel dal. (H. n.)
Lelőhely: AKKvár–MsU 1403: 69v–70. Ürmösi Kálmán kézírása.
 A Búsul a lengyel kezdetű dal Bem tábornok erdélyi hadjárata révén, a Bem seregében szolgáló, vezérüket rajongva szerető erdélyi honvédek körében igen népszerű volt. (Lásd erről bővebben: OLOSZ Katalin 2003: 175–196) Ismertségét/közkedveltségét az is bizonyítja, hogy egységes, variálódást alig mutató szöveggel jegyezték fel az 1850–60-as évek kéziratos énekeskönyveibe. A Kanyaró-hagyaték is több példányban őrizte meg ezt az éneket, szövegeik szinte szó szerint megegyeznek egymással, legfeljebb strófabeosztásuk különbözik, s néha a nemzetnevek cserélődnek (porosz helyett, például, orosz vagy burkus szerepel). Az egy-két szónyi eltérés a lényeget nem érinti, a seregszemle végeredménye ugyanaz: minden nemzet egyébért harcol, egyedül a lengyel küzd a szabadságért.

171.1. Az ének további változatai a Kanyaró-hagyatékban:
• Búsul a lengyel hona állapotján, h. n., é. n., gy. n. AKKvár–MsU 1153: 20–20v–21.
• A bús lengyel dal. AKKvár–MsU 1403: 1/1. sz.
• Búsul a lengyel. MUEKvGYLtár 40. csomag (Fodor István énekes füzete, 1852. február 18).

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 719.)