Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Kinek adtál engem?
Gyűjtő:
Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje:
1955
Gyűjtés helye:
Lészped
Közlő:
Kallós Zoltán
Közlés ideje:
1971
Megjelenés helye:
Kallós Zoltán 1971: 129–131/33. sz.
Dallam
Szöveg
„Anyám, édesanyám, kinek adtál ingem?
Anyám, desanyám, kinek adtál ingem?
Nagy hegyi tolvajnak, hatökrös gazdának,
Nagy hegyi tolvajnak, hatökrös gazdának?
Hogy nem adtál inkább disznyópásztorának,
Hogy nem adtál inkább disznyópásztorának?
De jól laktam immág jó regvel felkelni,
De jól laktam immág jó regvel felkelni.
Jó regvel felkelni s a patakra menni,
Jó regvel felkelni s a patakra menni,
Véres ruhát mosni, s jajszókval sújkolni,
Véres ruhát mosni, s jajszókval sújkolni,
Jajszókval sújkolni, könnyekvel áztatni,
Jajszókval sújkolni, könnyekvel áztatni,
Mert most es oda van keresztút állani,
Mert most es oda van keresztút állani.
Keresztút állani, ermén papat elni,
Keresztút állani, ermén papat elni,
Egy pénzér, kettőér nem szán vért ontani,
Egy pénzér, kettőér nem szán vért ontani.”
S erre ja két szóra megrugá az ajtót,
S erre ja két szóra megrugá az ajtót.
„Mé sírc magad, mé sírc, te nagy híres kurva,
Mé sírc magad, mé sírc, te nagy híres kurva.”
„Nem sírok, nem sírok, csendes jámbor uram,
Nem sírok, nem sírok, csendes jámbor uram,
Cserefát égetek, gyermeket rengetek,
Cserefát égetek, gyermeket rengetek,
Cserefának füstye húzta ki könyvemet,
Cserefának füstye húzta ki könyvemet.”
„Késszijj magad, késszijj, te nagy híres kurva,
Késszijj magad, késszijj, te nagy híres kurva,
S a búzamezőre s a fejvevő helyre,
S a búzamezőre s a fejvevő helyre!”
„Vár kicsit, várkojzál, csendes jámbor uram,
Vár kicsit, várkojzál, csendes jámbor uram,
Hogy tegyem fejembe fődig fágyolomat,
Hogy tegyem fejembe fődig fágyolomat,
Hogy bijzam anyámra kicsi fiacskámat,
Hogy bijzam anyámra kicsi fiacskámat.”
„Jánosom, Jánoskám, nagy hajú szógacskám,
Jánosom, Jánoskám, nagy hajú szógacskám!
Fogd be ja lovadat, hatvan paripádat,
Fogd be ja lovadat, hatvan paripádat!
Vigy el magad ingem a búzamezőre,
Vigy el magad ingem a búzamezőre,
S a búzamezőre s a fejvevő helyre,
S a búzamezőre s a fejvevő helyre!
Elütik fejemet, vedd fel magad fődről,
Elütik fejemet, vedd fel magad fődről,
Tedd a réztángyérba, mosd meg ürmesborba,
Tedd a réztángyérba, mosd meg ürmesborba!
Takard gyenge gyócsba, s úgy tedd koporsóba,
Takard gyenge gyócsba, s úgy tedd koporsóba,
Vegyen példát róla minden apa s anya,
Vegyen példát róla minden apa s anya!
Ne adja leányát idegen faluba,
Ne adja leányát idegen faluba,
Hat ekres gazdának, nagy hegyi tolvajnak,
Hat ekres gazdának, nagy hegyi tolvajnak!”
Megjegyzés
A zsiványhoz kényszerített és a kényszerű cinkosságban szenvedő, sőt halálba hurcolt asszony tragikus története Erdélyben, a moldvai csángók között és a szomszéd népek között egyike a legközkeletűbb balladai tárgyaknak. A ballada moldvai és erdélyi elterjedtségéről az újabban lejegyzett nyolc változat is tanúskodik. Legrégebbről ismert, moldvai csángó változata (1841—1842) Petrás Ince lejegyzésében maradt ránk. A gyűjtőtől meglátogatott moldvai csángó falvakban ma is általánosan ismert e ballada; az itt közölt változatokon kívül a gyűjtő lejegyzésében még több változat van. — Meseváltozatát lásd kötetünkben a 262. sz. alatt.
Domokos—Rajeczky I, 61—3, II, 194. — Kriza, Vadr. 137—8. — Gragger 197. — Ortutay, SzNb. 294—5. — Domokos, MM.3 260—2. — Solymossy: MNépr.2 III, 100, 125. — Faragó—Jagamas 124—30. — Csanádi—Vargyas 470—3. — Leader 272—81. — Ortutay—Kriza 739.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 628-629.)
Támogatók
Partnerek
