Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Kicsi csobánka
Gyűjtő:
Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje:
1982
Gyűjtés helye:
Kézdipolyán
Közlő:
Pozsony Ferenc
Megjelenés helye:
Pozsony 1984: 85-86/11. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Ábrahám András, 43 éves
Dallam
Szöveg
Kicsi csobánkának
Kicsi csuklyacskája,
Hosszú furulyája,
Szőrös bocskorkája.
Legel juhaival
Kishavas ódalban,
Száz darab juhával,
Ezer bárányával.
Kapum előtt járnak
Sok híres tolvajok,
Akik reám folyton
Fenik fogaikot.
- Nem bánom, ha megöltök is,
Csak eltemessetek,
Juhaim sergébe,
Jóanyám földjébe.
Napnak, fénynek, holdnak ura
Lesz anyám siralma.
Napnak, fénynek, holdnak ura
Lesz anyám siralma.
Az én furulyácskám
Lesz béeresztő kötelem,
A kicsi csuklyacskám
Lesz a szemfödelem.
Megjegyzés
11. A hagyakozó pásztor
Csak Moldvából és Felső-Háromszékről jelezték előfordulását (Vargyas 1976. II: 36). Gyűjtésem közben megkülönböztetett figyelmet szenteltem ennek a típusnak, mivel változatainak száma alig éri el a 15-öt. Halvány nyomok arra utalnak, hogy a balladát Kézdipolyánon kívül még ismerték Kézdiszentéleken és Kiskászonban. Sajnos változatainak csoportját csak egy kézdipolyáni hiteles alkotással tudtam gyarapítani. Énekesem az édesanyjától tanulta. Már kisgyermek korában bárányokat kellett őriznie. Mikor reggel elindult a legelőre, édesanyja azzal bocsátotta útjára: „Osztán fújjad a kicsi csobánka nótáját, s nem fogod unni magadot.”
A hagyakozó pásztor balladája a leghíresebb román népballada, a Miorița testvérpárja. Mivel a román–magyar folklórkapcsolatok egyik szemléletes dokumentuma, a balladával Petrás Ince 1843-as klézsei lejegyzésétől kezdve sokan foglalkoztak. Az olvasó figyelmét két újabb tanulmányra hívnám fel. A háromszéki változatokat Faragó József elemezte és hasonlította össze a román és a többi magyar variánsokkal (1977: 427–441). Legújabban Kriza Ildikó foglalkozott a balladatípus motívumrendszerével és eredetével (1978). Tanulságos lenne székelyföldi variánsait újabb változatokkal gyarapítani. Ezáltal a román–magyar folklórkapcsolatok törvényszerűségeit is hívebben meg lehetne világítani. (Lásd még Amzulescu 1979; Bîrlea 1967; Fochi 1964.)
(Pozsony 1984: 254–255.)
Támogatók
Partnerek
