Kevély Ugron János
Hova mészsz, hova mészsz Kevély Ugron János?
Csak ide, csak ide Szitás Kereszturra,
Torma Máris aszszony látogatására.
Ne menj oda, ne menj Kevély Ugron János;
Annak a leánynak három erkőlcse van:
Az egyik erkőlcse: részeges a leány.
Nem bánom, nem bánom, nem gondolok vélle;
Borom a pinczében ihatik belölle.
A másik erkölcse: haragos a leány.
Nem bánom, nem bánom, nem gondolok vélle;
A mikor haragszik, ki állok előlle.||
Harmadik erkölcse: sánta is a leány.
Nem bánom, nem bánom, nem gondolok vélle,
Csináltatok néki főldig érő szoknyát
Azzal eltakarom az ő sántaságát.
Kéziratból: MTAKK 412: 5–5v – Ua. in SZNGY I. 1956: 76–77/36. sz. Gergely Pál meg nem nevezett kéziratból közölte Gálfi Sándor gyűjtéseként.
A ballada kézirata abban a kolligátumban őrződött meg, mely a Kriza és munkatársai által gyűjtött mesék mellett a MNGY I. kötetének verses anyagából tartalmaz részleteket. Az itt található balladák közül néhányat Gergely Pál a Kriza-anyaghoz sorolt és az SZNGY-ben közzé tette. Ebben a kolligátumban található a Kevély Ugron János balladája is, Gergely Pál ezt – feltehetően az írás alapján – Gálffy Sándor gyűjtéseként közölte az SZNGY-ben.
A Kevély Ugron János – megítélésünk szerint – nem a Kriza-hagyatékkal került a kolligátum darabjai közé, hanem Gálffy Sándor küldhette be a MNGY első kötete számára. Gyulai feltehetően azért nem közölte ezt a változatot, mert saját gyűjtéséből és Baló József gyűjtéséből a balladának két közeli változatát vette fel az Elegyes gyűjtésekbe (L. MNGY I. 1872: 187/28; 187–188/29.)
Az SZNGY-ben közölt szöveg egyezik a kéziratéval, de a strófabeosztás eltér attól: az első, öt soros versszakot egy három- és egy két soros strófára tagolta Gergely Pál.
(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 613.)