Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Káplár Marci


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1947
Gyűjtés helye: Magyarvista
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 503-504/196. sz.

Dallam



Szöveg

Hallottátok, Nagykapuson mi történt?
Káplár Marcit harminc lejért megölték.
Nem szégyelték a nagygazdák azt tenni,
Szegény legényt harminc lejért megölni.

Kápláréknál meggyújtották a lámpát,
Talán biza Káplár Marcit siratják?
„Nyisd ki anyám ződre festett kapudat,
Halva hozzák egyetlen egy fiadat.”

Nagykapuson meghúzták a harangot,
Mindenfelé viszi a szél a hangot.
Fujja a szél, lengeti a zászlaját,
Bárdos Bori siratja a babáját.

Kivirult már a kapusi domb alja,
Mikor Káplár Marcit vitték ki rajta.
Koporsóján körös-körül koszorú,
Megy utána édesanyja, szomorú.

„Horváth Pista, nem fájt neked a szíved,
Mikor azt a szegén’ legényt megölted?”
„Nem fájt akkor, de most mindjárt meghasad,
Viselem a harminchatos nagy vasat.”

Gyertek, lányok, öltözzünk fel fehérbe,
Káplár Marcit vigyük a temetőbe;
Kísérjük el az utolsó útjára,
Búcsúzzunk el mind tőle utoljára.

Börtönajtó, hulljon le rólad a zár,
Hogy még egyszer lehessek szabad madár!
Ha még egyszer magam szabadja lennék,
Akkor még a madárnak se vétenék.



Megjegyzés

A szeres-szerte nagyon gyakran balladai formában megénekelt gyilkosság-történetek közül az itt közöltekben legtöbbször a gyilkosság indítóoka (féltékenység, kapzsiság) világosan kivehető, egyben (Horváth Perzsi fia) azonban a katonatárs-gyilkosság megokolásával a ballada — jelenlegi formájában — adós marad. Az e darabban emlegetett Forrószeg a nagy kiterjedésű mezőségi Szék, egykor bányaváros egyik részének neve. — A helyi felvilágosítás szerint az itt közölt gyilkosság-történetekbe foglalt tragikus események negyven-ötven év távlatában valóban megtörténtek.

Ortutay-Kriza 784.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 641.)