Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

V. Nem tipologizálható

Jó reggelt, te szép leány

Gyűjtő: Ráduly János

Gyűjtés ideje: 1976-10-20

Gyűjtés helye: Kibéd

Közlő: Ráduly János

Közlés ideje: 1979

Megjelenés helye: Ráduly 1979: 109/ 56. sz.

Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd

Szöveg

1. – Jó reggelt, te szép leány –
  Így szól az őr.
  – Jó reggelt, te szép leány,
  Mit keresel ily korán
  Ebben az erdőben, a sűrű erdőben?

2. – Szamócázni jöttem én –
  Így szólt a nő.
  – Szamócázni jöttem én,
  A babámot várom én
  Ebben az erdőben, a sűrű erdőben.

3. – Gyere velem a padra –
  Így szól az őr.
  – Gyere velem a padra,
  Hidd meg, hogy nem bánod meg
  Ebben az erdőben, a sűrű erdőben.

4. Elővette fegyverét –
  Így szólt az őr.
  – Elővette fegyverét,
  Meglőtte ja gyermekét
Ebben az erdőben, a sűrű erdőben.

Mert az őr leánya elbujdosott otthonról, az erdőben bolyászott, ott embereket kapott, s rossz leány lett belölle. Az apja is elment, hogy tudja meg a valót a leányáról. Rögtön agyonlőtte.

Megjegyzés

Vadász és lánya (Jó reggelt, te szép leány)

Újkori ponyvaeredete kétségtelen. Az egész folklórterületen ismerik, Vargyas Lajos összesen 33 változatát tanulmányozta. „A csekély variánsszám a gyűjtők érdektelenségének eredménye … dallamának és szövegének kiáltó népdalszerűtlensége miatt” (Vargyas, II. 630–631.). A Kibédi népballadákban csak jeleztük kibédi létezését: Ráduly, 197–198. sz.

Ötvös Sára 1915 táján tanulta Budapesten, amikor ott szolgált. „Az akkori fiatalok mind tudták, igazi divatos nóta vót akkoriban, mindenki fútta.” Hazakerülése után alig jutott eszébe, most a gyüjtő rákérdezésére idézte föl emlékezetéből.

A történet eléneklése után az adatközlő szükségesnek látta a prózai magyarázatot is hozzácsatolni az énekhez. Világosabbá akarta tenni a gyilkosság indítóokait.

Dallama műzenei eredetű.

(Ráduly 1979: 141.)