Jó estvét, barna lány, mi bajod érkezett

ismeretlen

– Jó estvét, barna lány, mi bajod érkezett,
Talán az vacsorád nem igen jól esett?
Hoztam egy icce bort, igyál csak belőle,
A te bús szívedet vigasztald meg véle.
– Nem kell nékem borod, idd meg csak te magod,
Hogyha nem sajnáltad szép leányságomot.
– Lányom, édes lányom, mi bajod érkezett,
Hogy a ruhád elől úgy megrövidedett?
– Anyám, édesanyám, nem tom mi az oka,
Szabó nem jól szabta, talán nem is varrta.
– Hóhérok, hóhérok, a lányom vigyétek,
Tegyétek tömlöcbe, a legmélyebbikbe.
– Anyám, édesanyám, csak azt engedje meg,
Kertembe bémenjek, virágim nézzem meg.
Virágim, virágim, mikor engem láttok,
Földre boruljatok, ott elhervadjatok.
Anyám, édesanyám, csak azt engedje meg,
Szobámba bémenjek, ruháim nézzem meg.
Ruháim, ruháim, mikor engem visznek,
Földre lehulljatok, engem sirassatok.
Nem arról hajnallik, amerről hajnallott,
Magam sorsom felől szomorú hírt hallak:
Szerencsétlen sorsom én szegény fejemnek,
Árad napról napra bánatja szívemnek.

*

Szeredai törvény huszannégyen vannak,
Mind a huszannégyen rólam törvényt szabnak.
A huszonötödik írja a levelet,
Egy szép barna kislány diktálja nevemet.
Ne diktáld nevemet, az istenre kérlek,
Hadd meg életemet.
Szegény Dánczi András szerette a táncot,
De most minden felől zergeti a láncot.
Szeredai törvény nagy tornáca alatt
Sok jó édes anya sűrű könnyet hullat.
Ne sírj anyám, ne sírj ennek így kell lenni,
Minden nemzetségből egynek rab kell lenni.
Rab vagyok, rab vagy[!], rabláncot hordozok,
Rabláncot hordozok, szabadulást várok.
Szállj le, pávo, szállj le a fogház faláról,
A szegény raboknak szabadulásáro.
Sajnáltolok, rózsám, amég megcsaltalak,
A már a jó isten viselje gondodot.

78. Jó estét barna lány, mi bajod érkezett (Backamadaras)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 40. csomag. Egyleveles kézirat. Backamadarasi Szőcs József kézírása.
 Az írás jellegéből ítélve nem diák, hanem felnőtt ember rögzítette a szöveget. A lap tetején Kanyaró feljegyzése: „Homlodi s a Szeredai fogház együtt”.
 A balladaszöveget a gyűjtő folyamatosan, prózaként írta le. Közlésünkben nem követtük a gyűjtő írásmódját, a szöveget ritmikai egységenként egy-egy sorra tördeltük, s a mai helyesírás normáihoz igazítottuk. A nyelvjárásra utaló szóalakokat azonban megtartottuk.
 A ballada eredeti lejegyzése betűhű másolatban:
 Jo estvét barna lány mi bajod érkezet, talán az vacsorád nem igen jol eset: hoztam egy itcze bort ígyál csak belőle, a’ te a te[!] bus szívedet vígasztald meg véle: nem kel nékem borod id meg csak te magod, hogy ha nem sajnáltod szép leányságomot lányom édes lányom, mi bajod érkezet hogya ruhád elől ugy meg rövídedet, anyám édes anyám nem tom mí az oka – szabo nem jol szabta talán nem is varta: hohérok hohérok a lányom vígyétek tegyétek tömlöczbe a legmélyebikbe. Anyám édes anyám csak azt engedje meg kertembe bé menjek virágim nézem meg virágim virágim míkor engem látok főldre boruljatok ot el hervadjatok anyám édes anyám csak azt engedje meg szobámba bé menjek ruháim nézem meg: ruháim ruháim mikor engem visznek főldre lehuljatok s engem sirasatok: Nem arol hajnalik a meről hajnalot magam sorsom felől szomoru hírt halak: szerencsétlen sorsom én szegény fejemnek árad naprol napra bánatja szívemnek:
 Szeredai törvény huszan négyen vanak mind a huszan négyen rolam törvényt szabnak a huszon őtödik írja a levelet egy szép barna kis lány diktáljo nevemet ne diktáld nevemet az istenre kérlek had meg életemet szegény Dánczi András szerete a tánczot de most minden felől zergeti a lánczot
 szeredai törvény nagy tornácza alat sok jo édes anya sűrű kőnnyet hulat ne sírj anyám ne sírj ennek így kel lenni minden nemzetségből egynek rab kel leni rab vagyok rab vagy[!] rab lánczot hordozok rab lánczot hordozok szabadulást várok szálj le, pávo szálj le a fogház falárol a szegény raboknak szabadulásáro: sajnáltolok rozsám a még meg csaltalak a már a jó isten viseje gondodott.
 A lap túloldalán: „Irta Baczka Madarasi Szőcs Jozsef / 1896. Aprilis 17 dikén irta”

78.1. A balladához kapcsolt rabéneket (Nem arról hajnallik amerről hajnallott sorral kezdődően) Kanyaró külön közölte Szeredai fogházban címen (KANYARÓ Ferenc 1909: 341). Ua. kötetünkben a Történeti, bujdosó- és rabénekek fejezetben 217. sz. alatt.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 647-648.)