Jó estét, jó estét

Antal Erzsébet, 20 éves

- Jó estét, jó estét, csaflárosné asszonyság!
Hol van az a Bözsi lány, talán le is feküdt már?

- Lefeküdt, lefeküdt szép paplanos ágyába,
Hadd pihenje ki magát csendes nyugodalmára.

- Költse fel, költse fel, engedje el a bálba,
Piros bársony cipejét húzza fel a lábára!

Fel is kel, fel is kel, el is mene a bálba,
Akkor az a két betyár rákacsint a cigányra.

- Húzzátok, cigányok, estétől szép reggelig,
Míg a babám cipeje piros vérrel megtelik!

- Na most lányok, na most lányok, rólam példát vegyetek,
Két fi betyár szeretőt soha ne szeressetek!

Mer én kettőt, mer én hármat, mer én négyet tartottam,
Édes-kedves jó anyám, halálomra táncoltam.

Átkozott az apa, de még jobban az anya,
Ki egyetlen leányát a bálba elbocsássa.

Este elbocsássa, szép reggelig nem látja,
Reggel kilenc órakor halva viszik az ágyba.

Harangoznak délre, de nem déli ebédre,
Azt a híres Bözsi lányt viszik a temetőbe.

Két betyár kíséri, azok tették a sírba,
Apja, jó édesanyja haláláig siratja.

   Az élő, kedvelt népballadák közül tán ma is a legnépszerűbb. Vargyas Lajos 431 változat adatait sorolta fel (II. 1976. 277.), amelyek között csíkból a következő helységek szerepelnek: Csatószeg, Csíkjenőfalva, Csíkmenaság 2, Csíkrákos 2, Csíkszentsimon, Gyergyócsomafalva 2, Gyergyóditró, Gyergyótekerőpatak, Gyimesfelsőlok 2, Gyimesközéplok, Magyarcsügés, Szőpvíz-Kóstelek, összesen 16, amely szám igen csekélynek tekinthető, s csupán a gyűjtés hiányával magyarázható.
   Újabban 103 változat adatait írtuk le (Albert Ernő 1989. 159: 17–18.), amelyek között is található csíki 4 a következő helységekből: Gyergyóremete, Gyergyóalfalu, Csíkmadaras, Kászonjakabfalva. Ha még hozzáadjuk az e kötetben található három változatot, a csíkiak száma 23-ra emelkedik.
   A fentieket néhány újabb adattal is kiegészítjük:  1. Szegő Júlia 1988. 55:20.; 2–4. Móricz Zsigmond 1991. 26–28:4a.,b.,c.; 5. Seres András-Szabó Csaba 1991. 155:94.; 6. Pozsony Ferenc 1994. 66:17.; 7. B. Kovács István 1994. 247:5.; 8–9. Zsók Béla 1995. 29:8. és 50:22.; 10–12. Albert Ernő 2000. 52–56:18–20.; 13–14. Sebestyén Dobó Klára 2001. 57:29. és 105:60.
   Amennyiben a Vargyas-kötetben közölt 431 változathoz hozzáadjuk a 103-at, a mostani 3-at és a kiegészítés 14 adatát, akkor e balladának  559 változata adatait rögzítettük.
   Elterjedtségét néhány idézettel is bizonyíthatjuk. Kanyaró Ferenc írta 1906-ban: „újabban alakult Tollas Erzsit a múlt század második felében Erdélynek majdnem mindenik vidékén énekelték, s talán még ma is ez a legismertebb népballadánk”. Berze Nagy János szintén elterjedtségéről tájékoztat: „Baranyában minden magyar faluban énekelik, sok helyen olyan dallammal, hogy táncolnak is mellette. (1940). Csíkdánfalván és a felcsíki falvakban a vasárnapi táncokban szintén táncoltak dallamára az 1950–1960-as években, és minden faluban bőven ismerik. Faragó József azt írta: „Az Igazság című kolozsvári napilapban próbaként közzétett felhívásra mintegy 90 változat érkezett be”.
   Kríza Ildikó monografikus értékelését végezte el e balladának 251 változata felhasználásával. (1967)
   Vargyas Lajos európai elterjedtségét vizsgálva megállapította, hogy „francia eredetű”. Ismerik 119 változatát a francia, olasz, angol, német népköltészetben (II. 1976. 273–283.) Legutóbb Faragó József összegezte e ballada adatait. A 32. számú megjelent az Édesanyám sok szép szava kötetben.

(Albert Ernő 2004: 312-313.)