Istenem, Istenem, áraszd meg a vizet
Lőrinc Györgyné Hodorog Luca, Klézse
1. Istenem, Istenem, áraszd meg a vizet,
Áraszd meg a vizet, hogy vigyen el ingem.
2. Apám kapujára, anyám ajtójára,
Apám kapujára, anyám ajtójára,
3. Hadd lássák meg ők es, kinek adtak ingem;
Cifra katonának, nagy hegyi tolvajnak.
4. Cifra katonának, hatökrös gazdának,
Hatökrös gazdának, nagy hegyi tolvajnak,
5. Ki most es oda van vaskapu rontani,
Vaskapu rontani, ermén papot ölni,
6. Egy pénzért, kettőért nem szán vért önteni,
Egy pénzért, kettőért nem szán vért önteni. –
7. Ni hol az ajtóhoz jöve egy nagy hegyi tolvaj.
– Eressz bé, eressz bé, te nagy híres kurva!
8. – Állj meg, gazdám, állj meg, hogy eresszelek bé,
Szép sarkantyús csizmám húzzam a lábamba.
9. E szép sarkantyus csizmám húzzam e lábamba,
Fődig fátyolomot tegyem a fejemre.
10. – Másodikszor mondom: eressz bé, eressz bé,
Eressz bé, eressz bé, te nagy híres kurva!
11. Második szavára bérugta ez ajtót,
Második szavára bérugta ez ajtót.
12. Azt kérdi, azt kérdi: – Mét sírsz, asszony, mét sírsz,
Mét sírsz, asszony, mét sírsz, te nagy híres kurva?
13. – Nem sírok, nem sírok, gyermeket rengetek,
Gyermeket rengetek, cserefát égetek,
14. Cserefának füstje húzta ki könyvemet,
Cserefának füstje húzta ki könyvemet.
15. – Készülj, asszony, készülj a búzamezőbe,
S a búzamezőbe s e fejvevő székbe.
16. – Szolgám, édes szolgám, fogd be a lovakot,
Hogy menjünk el mü es a búzamezőbe.
17. S a búzamezőbe s a fejvevő székbe. –
S ő es csak béfoga, ő es csak béfoga.
18. S ők es elmenének s e búzamezőbe,
S ők es elmenének e búzamezőbe,
19. S e búzamezőbe s e fejvevő székbe,
S neki fejit vette, s neki fejit vette.
20. S onnat hazamene, onnat hazamene,
S onnat hazamene, onnat hazamene.
21. – Szolgám, édes szolgám, viseljed jó gondját
Viseljed jó gondját s az én gyermekemnek. –
22. S onnét haza jöve s a nagy híres tolvaj,
Gyermeke sír vala, szíve meghasada.
A zsivány felesége
E balladatípus változatai az egész magyar folklórterületen, Dunántúltól egészen Moldváig előfordulnak (Vargyas 1976. II. 230. és 1979. 160.). Legkorábbi feljegyzését Petrás Incének köszönhetjük, aki Klézsén gyűjtötte össze (Domokos 1979. 1418-1419.). Veress Sándor Bogdánfalván bukkant rá (1989. 67-69.) Jagamaa János és Szegő Júlia egy-egy trunki változatát közölte (Jagamas 1984. 214-215. és Szegő 1988. 18. sz.). Lészpedi, pusztinai és trunki variánsait Faragó József tette közzé (Faragó - Jagamas 1954. 124-130.). Kallós Lészpedről, Bogdánfalváról, Lujzikalagorból és Klézséről közölt változatokat (1970. 129-142.). Szályka Rózsa szintén ismerte (Kallós 1973. 30-32.). Hodorog Lucától már megjelent egy variáns (Seres - Szabó 1991. 241-242.). Balladánk dallama megtalálható Seres - Szabó 89. sz. adatnál is (más szöveggel) szintén Hodorog Luca előadásában.
(Pozsony 1994: 251.)