Harangoznak délre
Ráduly Béláné Nagy Erzsébet, 65 éves

Harangoznak délre,
Fél tizenkettőre,
Most viszik ki Rózsa Sándort
Az ítélőszékre.
Felállott a székre,
Feltekint az égre:
- Jaj, Istenem, mit vétettem
Betyár életemben?
Megöltem egy legényt
Százezer lejiért,
Belevettem a Tiszába
Piros pej lováért.
Tisza vize vitte,
Partjára kivette.
Arra járt egy halászlegény,
Hálójába tette.
Hálójába tette,
Ződ erdőbe vitte,
- Kié ez az ügyes legény
A Tiszába vetve?
Odamegy az anyja,
Kőti, de nem hallja.
- Kelj fel, kelj fel, édes fiam,
Hogy vigyelek haza.
- Nem mehetek haza,
Mert meg vagyok halva,
Félrefősült göndör hajam
Vállamra van fagyva.
Odamegy az apja,
Kőti, de nem hallja:
- Kelj fel, kelj fel, édes fiam,
Hogy vigyelek haza.
- Nem mehetek haza,
Mert meg vagyok halva,
Félrefősült göndör hajam
Vállamra van fagyva.
Odamegy babája,
Kőti s azt meghallja:
- Kelj fel, kelj fel, édes babám,
Hogy menjünk el haza.
- Nem kelek fel én már,
Mert meg vagyok halva,
Rózsa Sándor éles kése
A szívembe szúrva.
98–101. A megszólaló halott
Rendkívül népszerű balladánknak mintegy 350 változata ismeretes. Háromszékről is több mint 20 variánsát közölték. Vargyas Lajos véleménye szerint a magyar ballada francia (vallon) eredetű. A balladai történet újabban nyerte el mai megszövegezését, régies fordulatok nincsenek benne (Vargyas 1976. II: 446–445). Cigány adatközlőim nem ismerték. Csak a hagyományőrzőbb női társadalom repertoárjában él elevenen.
(Pozsony 1984: 267.)