Hallod, feleségem?
Albert Mátyás és felesége Tamás Katalin, 69, illetve 65 éves
- Hallod, feleségem!
- Mi az, angyalom?
- Mit keres itt ez a ló
Az udvaromon?
- Jaj, jaj, hol itt az a ló?
A szógáló a tehenemet
Csapta ki oda.
- Fejőstehént bőrnyereggel,
Cifra fékkel
Ó, ki látott még,
Mióta a nagyvilág,
Fönn a magas ég?
- Hallod, feleségem!
- Mi az, angyalom?
- Mit keres itt ez a kard
Az asztalomon?
- Ó jaj, hol van az a kard?
A szolgáló a rántásos kanalat
Most tette oda.
- Rántásos kalánt cifra bojttal,
Réz marokkal
Ó, ki látott még,
Mióta a nagyvilág,
Fönn a magas ég?
- Hallod, feleségem!
- Mi az, angyalom?
- Mit keres itt ez a sapka
Az asztalomon?
- Ó jaj, hol az a sapka?
A szógáló fejősétárt
Most tette oda.
- Fejősétárt nagy bokrétával
Ó, ki látott még?
Mióta a nagyvilág,
Fönn a magas ég?
- Hallod, feleségem!
- Mi az, angyalom?
- Mit keres itt ez a pipa
Az asztalomon?
- Ó jaj, hol az a pipa?
Kávéskanált a szógáló
Most tette oda.
- Kávéskanált csutorával
Ó ki látott még,
Mióta a nagyvilág,
Fönn a magas ég?
- Hallod, feleségem!
- Mi az, angyalom?
- Mit keres itt ez a csizma
Az asztalomon?
- Ó jaj, hol az a csizma?
Kávéscsészét a szógáló
Most tette oda.
- Kévéscsészét sarkantyúval
Ó ki látott még,
Mióta a nagyvilág,
Fönn a magas ég?
- Hallod, feleségem!
- Mi baj, angyalom?
- Mit keres itt ez a huszár
Az én ágyamon?
- Ó jaj, hol ott a huszár?
Szógálómnak a feje fáj,
S az feküdt oda.
- Szógálónak nagybajuszot
Ó, ki látott még,
Mióta a nagyvilág,
Fönn a magas ég?
- Hallod, feleségem!
- Mi az, angyalom?
- Tánc lesz nálunk máma este,
Hogyha akarom.
- Ó jaj, hol lesz itt a tánc?
- Csóré fenékkel forró kályhán,
Ott járod te el.
- Hallod, feleségem!
- Mi az, angyalom?
- Bál lesz nálunk máma este,
Hogyha mondom én.
- Ó jaj, hol lesz itt a bál?
- Ajtó mellett vizes kötél
A hátodra száll.
Vargyas Lajos (II. 1976. 780.) 63 változat adatait sorolta fel, amelyek között a csíkiak lelőhelyei: Csíkkarcfalva, Csíkrákos, Gyergyócsomafalva, Gyimesvölgye, Kászonjakabfalva. Az itt közölt 3 változattal a csíkiak száma 8-ra emelkedik.
Újabb gyűjteményekben is ritkán fordul elő: 1. Kovács Ferenc 1958. 114.; 2–5. Albert Ernő–Faragó József 1973. 371–377:291–294.; 6–7. Ráduly János 1975. 162–163:154–155.; 8. Uő. 1979. 108:55.; 9–10. Bura László 1978. 72–73:41–42.; 11–12. Ág Tibor–Sima Ferenc–Mórocz Károly 1979. 352:45.a., b.; 13–20. Uo. 438: 45.j.
Vargyas Lajos közli, hogy az angol eredetű balladát 1789-ben fordították németre, onnan terjedt el Magyarországon. Megismertetéséhez hozzájárulhatott a ponyván terjesztése is.
Megtalálható a német, dán, angol, francia, olasz, spanyol, orosz, román népköltészeti kiadványokban is. (II. 1976. 810.)
(Albert Ernő 2004: 316-317.)